Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Ezúttal korán ébrednek a minimálbér-tárgyalók, mert több lett a feladat

Minden korábbinál hamarabb, már a héten elkezdődnek az idei minimálbér-tárgyalások - mondta a Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda a Világgazdaság Bruttó című podcastjában.

Már július derekán elkezdődnek a minimálbér-tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók közt. Járdi Roland, a vg.hu munkatársa a miérteket boncolgatva az InfoRádióban elmondta, nemcsak a jövő évi minimálbérről kell megegyezniük idén a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, hanem az uniós minimálbérről szóló irányelv gyakorlatba ültetéséről is.

"Ez utóbbi lényege, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 60 százalékát, ez most jelenleg Magyarországon 40-42 százalékra tehető. Komplex tárgyalássorozat kezdődik, amelynek a végén november 15-ig kész terveket kell a feleknek lerakniuk arról, hogy hogyan fogják ezt megvalósítani" – mondta.

Mészáros Melinda azt mondta, hogy legalább 10 százalékkal kellene idén is emelni a minimálbért ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az, hogy a garantált bérminimummal összezárják a minimálbért; a tavalyi tárgyalások során is felmerült, hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa.

"De Magyarországon kettős rendszer van, végül

a minimálbéresek közel kétharmada a garantált bérminimumot kapja, ami egy jóval magasabb összeg, mint a klasszikus minimálbér. Ahhoz, hogy ez a bérfelzárkózás megvalósuljon, a kettő közötti ollót mindenképpen zárni kell"

– hívta fel a figyelmet.

A munkaadóknak a 10 százalékos emelést aligha fogják támogatni, ezért hosszú alkudozás kezdődik. Mivel az az inflációs ütem mérséklődik, azért a munkaadók is próbálják lejjebb tolni majd az emelés mértékét, de Járdi Roland szerint jó eséllyel 10 százalék körül lesz a mértéke, annál is inkább, mert a minimálbér csak a társadalom egy nagyon kis rétegét érinti, a legutóbbi adatok szerint 230-250 ezer főt.

Az idén 15 százalékkal emelkedett a minimálbér, az infláció jelenleg 4 százalék körül van, tehát a vásárlóértékét tekintve 10 százalékos emelésről kell beszélni. Viszont árnyalja a képet, hogy az alacsonyabb jövedelmi sávokban a fogyasztói kosár szerkezete is máshogy néz ki, mint az átlagos, az infláció ezt a réteget jobban sújtja, ezért kell folyamatosan nagyobb arányban emelni a legalsóbb kereseti sávokban a fizetéseket.

Mészáros Melinda két "problematikus gyárról" is említést tett a beszélgetésben, ezek

  • az iváncsai akkumulátorgyár, ahol elbocsátottak több száz vendégmunkást pár hete (nincs megrendelés), most viszont újra toborzás van, 200 munkásra várnak
  • a Dunaferr, ahol késett a bérkifizetés.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×