Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A BudaPart városnegyed egyik épülete Budapesten 2022. augusztus 3-án. A Kopaszi-gát melletti BudaPart városnegyed fejlesztés nagyjából egyharmadánál tart. Eddig 5 lakóépület 850 lakása, 2 irodaépület 40 ezer négyzetméter bérbe adható irodaterülete és az épületek földszintjén 15 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület készült el.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Egy év alatt 25 százalékkal drágultak a budapesti ingatlanok - országos körkép

Bár éves szinten még mindig erőteljes és gyorsuló drágulás látható az országos albérletpiacon, havi szinten már a lassulás jelei láthatóak – áll a KSH-Ingatlan.com legújabb – júliusi változásokat bemutató – lakbérindexéhez készült elemzésben.

A KSH–Ingatlan.com lakbérindex szerint országosan közel 23 százalékkal, a fővárosban pedig majdnem 25 százalékkal voltak magasabbak az átlagos bérleti díjak, mint egy évvel korábban.

„A koronavírus-járvány negatív hatásait már 2021 februárjában maga mögött hagyta az albérletpiac, azóta lényegében folyamatos volt a drágulás. Július sorrendben a harmadik idei hónap, amikor az éves lakbéremelkedés üteme meghaladta a 20 százalékot – idézik Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjének szavait – Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt figyelembe véve, azaz reálértéken a mostani átlagos bérleti díjak elmaradnak a járvány előtti csúcspontoktól.”

A szakértő hozzátette: júliusban az előző hónaphoz képest országos átlagban 2,3 százalékkal, Budapesten pedig 3 százalékkal nőttek a bérleti díjak, ez pedig lassulást jelent a júniusi, havi szinten mért 3,8 és 4 százalékos növekedéshez képest. Az augusztusban látott kínálatbővülés azt vetíti előre, hogy a bérleti díjak drágulási üteme tovább lassulhat.

A budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került a XXI., ahol éves szinten nem nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon, a több városrészben viszont 4-64 százalékos volt az emelkedés. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti összeg jellemezte az az V., a II., a XII., a VI., az I., a III., a XI., a XIII. és a XXII. kerületet.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Majd Győr és Veszprém következik 150-150 ezer forintos összeggel. A legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt.

Bár a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×