ingatlanpiac

Meglepően alakul idén a lakásépítési kedv, miközben rengeteg gazdasági mutató zuhant áprilisban, az új lakóingatlanokra kiadott engedélyeknél más a helyzet – derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából.

Az enyhe negatív árkorrekció ellenére is a legjobb befektetésnek számítanak hosszútávon az ingatlanpiacon.

Átrendezte az ingatlanpiacot a járvány, egyre többen keresnek és kínálnak alacsonyabb áron lakást - derül ki az ingatlan.com közleményéből.

Az ingatlanfinanszírozási piac szereplői már előre tekintenek, beruházók, kivitelezők, nagybefektetők, kisvállalkozások egyaránt azt kutatják, melyik piaci szegmens lesz a nyerő.

Akár 5-8 százalékkal is csökkenhetnek az árak az idei második negyedévben a budapesti ingatlanpiacon a koronavírus-járvány hatása miatt - mondta az InfoRádióban Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője. Hozzátette: a járvány az albérleti díjakra is ármérséklő hatással van.

A fél világ otthon ül, alig van ingatlan-adásvétel, kínálat is hiába lenne - újból, használtból egyaránt.

A koronavírus miatt kialakult helyzet az ingatlanpiac minden szeletére, a fejlesztőkre, az albérletpiacra és társasházak életére is komoly hatással lesz - hangsúlyozta Mester Nándor, a Portfolio vezető elemzője.

Javul a vásárlók alkuhelyzete a lakáspiacon az új koronavírus-járvány okozta idegenforgalmi visszaesés miatt - írta a Világgazdaság kedden az ingatlan.com összefoglalójára hivatkozva.

Tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban.

Az ingatlanárak is az égbe szöktek, bár a tavaly nyári tetőzés óta stagnál a piac, az ingatlanpiaci szakértők az idén sem számítanak áresésre.

Élénk kereslettel indult az idén az ingatlanpiac, bár a Duna House adatai szerint ez még nem mutatkozott meg a konkrét vásárlásokban. Januárban 9917 adás-vétel történt a lakáspiacon, amely az előző év első hónapjához képest 8 százalékkal kevesebb.

A magyarok a következő három évben 23 százalékos áremelkedést várnak a lakáspiacon. Árcsökkenésre 12 százalék számít, míg több mint 50 százalékos drágulást az érintettek 7 százaléka tart elképzelhetőnek - derült ki egy felmérésből.

Országos szinten és Budapesten is mérséklődött a lakásárak növekedési üteme 2019-ben negyedéves és éves összevetésben is. Árcsökkenés azonban még nem várható a piacon – mondta az InfoRádiónak a Portfolio ingatlanpiaci vezető elemzője.

Viszont már többen várnak árcsökkenést, mint áremelkedést a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári felmérése szerint.

Várhatóan a vevők éve lesz 2020 az ingatlanpiacon - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője az M1 aktuális csatornán. Beszélt a vidéki és a balatoni ingatlanokról is.

A fővárosban lassult az ingatlanárak növekedése, miközben a tranzakciószám is jelentősen visszaesett. Ezek pedig trendfordulót, az árak csökkenését jelezhetik előre – derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinműsorának legutóbbi adásából, amelynek Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője volt a vendége.

A befektetőbarát környezetnek és az ingatlanpiaci beruházásoknak is köszönhető a magyar gazdaság erőteljes növekedése – erről Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke beszélt az InfoRádióban. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója úgy vélte: a vállalati hitelpiac növekedéséből is következik a magyar gazdaság európai összevetésben is kimagasló növekedése. Az Arénában a negatív kamatkörnyezet gazdasági növekedésére gyakorolt hatásáról, valamint az alacsony kamatok hitelfelvételt ösztönző szerepéről is szó esett.

Kilencvenszázalékos illetéket vetne ki a kormány februártól az újonnan beépítésre kijelölt területek után, ez hatalmas változást hozhat az agglomerációs telekpiacon.

Az ingatlanbefektetési volumen idén valamelyest elmaradt a tavalyitól, jövőre viszont növekedést várnak a szakemberek. Az enyhe visszaesés nem a magyar piac sajátossága, az egész kelet-közép-európai régióra jellemző.

Folytatódott az elmúlt hónapok tendenciája: egyre látványosabbá válik a vidéki városok és kistelepülések dominanciája az ingatlanpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy míg pár éve a teljes forgalom harmadát a főváros adta, mostanra ez 20 százalék alá esett vissza.