A felmérés rávilágított, hogy a magyarok biztonságérzete három fő pilléren nyugszik: az anyagi stabilitáson, a jó egészségi állapoton és a nyugodt otthoni környezeten. Ugyanakkor az érzelmi biztonság terén generációs különbségek mutatkoznak. A 40 év alatti korosztály 63 százaléka az édesanyját nevezte meg olyan személyként, aki a leginkább hozzájárul a mindennapi stabilitásához, megelőzve ezzel az apákat (51 százalék), a partnereket (50 százalék) és a barátokat (45 százalék).

A prioritások az életkor előrehaladtával átrendeződnek: 40 év felett a biztonságérzet középpontjába már a házastárs vagy élettárs kerül (52 százalék), akiket a barátok (38 százalék), majd az édesanyák (35 százalék) követnek. A szoros kapcsolat azonban felnőttkorban is megmarad: a 18–39 évesek több mint 80 százaléka, míg a 40–59 év közöttiek fele rendszeresen tartja a kapcsolatot édesanyjával.

A válaszadók az anyák legfőbb értékének a család összetartását és a mindennapi működés láthatatlan szervezését tartják. A megkérdezettek 35 százaléka a sokrétű odafigyelést, 32 százaléka pedig a közösség összetartó erejét emelte ki. A kutatás szerint az anyai jelenlét önmagában is nyugtatólag hat: minden negyedik magyar legkedvesebb emlékei a gyermekkori segítségnyújtáshoz, meghitt beszélgetésekhez vagy egy megnyugtató öleléshez köthetők.

A szakértői összegzés szerint miközben a technológiai fejlődés révén egyre több eszköz áll rendelkezésre a kockázatok kezelésére, a szubjektív biztonságérzetet továbbra is alapvetően a stabil emberi kapcsolatok határozzák meg. A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a másokról való folyamatos gondoskodás mellett az édesanyák gyakran háttérbe szorítják saját egyéni biztonságuk – például egészségi állapotuk vagy pénzügyi stabilitásuk – megteremtését, ami hosszú távon az öngondoskodás fontosságára hívja fel a figyelmet.