Infostart.hu
eur:
363.16
usd:
308.77
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Nyitókép: Pexels

Újabb hír az óraátállítás eltörlésének ügyében: jöhet a káosz?

2019. október végén utoljára kell majd átállítani az órát, ha a tagállamok és az Európai Parlament meg tudnak állapodni a Bizottság pénteken elfogadott javaslatáról, ami megszüntetné az óraátállítás gyakorlatát, de a tagállamokra bízná, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák. Elvileg még az is elképzelhető, hogy Magyarország és Szlovákia más időzónába kerül.

Az évente kétszeri óraátállítás gyakorlatának a megszüntetésére terjesztett elő pénteken jogszabályi javaslatot az Európai Bizottság, a tagállamokra bízva azt, hogy a jövőben a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák.

Brüsszel javaslatának értelmében 2019. október végén kellene utoljára átállítani az órákat az EU-n belül és a tagállamoknak legkésőbb jövő év áprilisáig hivatalosan be kellene jelenteniük az Európai Bizottságak, a nyári avagy a téli időszámítást választják - írja a BruxInfo.

Violeta Bulc, a javaslatot ismertető uniós biztos elismerte, hogy

számos kombináció adódhat, így ad absurdum az is, hogy két, eddig az óráját azonosan járató szomszédos ország (például Belgium és Hollandia, vagy Magyarország és Ausztria) a jövőben más időzónába kerül.

Rámutatott ugyanakkor, hogy az EU tagállamai jelenleg is három különböző időzónába tartoznak majd.

Az évi kétszeri átállás megszüntetése a Brexit szempontjából is újabb bonyodalmakhoz vezetne, ugyanis – miként arra egy kérdező rámutatott – Írország északi és déli része között az év felében akár más időszámítás is lehet.

Maros Sefcovic és Bulc mindazonáltal reményüknek adtak hangot, hogy a tagállamok összehangolják majd a választásukat, magyarán egyeztetik majd az órájukat.

Az első indikációk szerint az északabbra elhelyezkedő országok inkább a téli, a déliek pedig inkább a nyári időszámítást választanák.

Korábban zavart keltett, hogy Juncker bizottsági elnök a nyári időszámítás megszüntetéséről beszélt. A javaslat most tisztázza, hogy Brüsszel csak az óraátállítás megszüntetését javasolhatja, a nyári vagy a téli időszámítás a tagállamok szabad választása.

Az Európai Bizottság három okkal indokolta az óraátállítás felszámolását. Az egészségre való negatív hatásával. Azzal, hogy megszüntek azok a tényezők (első és második világháborúban az energiahiány és a '70-es évek olajválsága), amelyek a bevezetését szükségessé tették. És a nemrég indított nyilvános konzultációval, amelyre 6,4 millió válasz érkezett és 84 százalékuk az óraátállítás eltörlése mellett szállt síkra. (Más kérdés, hogy egyes országokban különösen aktívak voltak az állampolgárok, máshol nem, így nehéz az EU-népesség egységes akaratának beállítani a szondát - mutatnak rá források).

Azt a Bizottságnál is elismerik ugyanakkor, hogy a tárgyban készült számos tanulmány nagyjából ugyanannyi és egyformán fajsúlyos érvet hoz fel a gyakorlat megtartása mellett és ellene is.

Bulc úgy vélekedett, hogy az óraátállítás elhagyása kiszámíthatóbb feltételeket teremt majd és mindent egybevéve gazdasági előnyök származnak belőle a közlekedési ágazatnak, de például a tehenek biológiai órája miatt a mezőgazdaságnak is.

Arra a felvetésre, hogy az össze-vissza szabályozás összekuszálhatja majd a légiforgalmi menetrendet Európában, a biztos rámutatott, hogy

Törökország és Ororszország már felhagyott az óraátállítással és a légiközlekedési ipar képes volt ezt menedzselni.

A Bizottság azt szeretné, ha a Tanács és a Parlament még az év vége előtt megállapodna a javaslatról, hogy azt egy év múlva legkésőbb már alkalmazni is lehessen.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×