Infostart.hu
eur:
358.36
usd:
313.01
bux:
143545.3
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Fotómontázs, amelyen látszik egy túrázó nyugdíjas nő, egy zippzár, valamint euróbankjegyek.
Nyitókép: Pixabay

Figyelmeztet a nyugdíjguru: ezt még mindig nem tudják elegen, pedig sok pénz múlik rajta

A több mint 750 ezer külföldön dolgozó vagy külföldre ingázó magyarnak különösen célszerű tisztában lennie a nemzetközi nyugdíjmegállapítás uniós vagy egyezményes szabályaival – hívja fel a figyelmet heti hírlevelében Farkas András, „Nyugdíjguru”.

Farkas András emlékezteti az érintetteket, hogy ha egy magyar több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama mellett ide tartozik Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc, valamint a Brexit kilépési egyezmény keretei között az Egyesült Királyság) szerzett biztosítási időtartamokat, akkor minden érintett államtól jogosult lehet résznyugdíjra.

A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU szociális biztonsági koordinációs rendeletei határozzák meg.

A nyugdíjguru hírlevelét a Pénzcentrum szemlézi.

A koordinációs rendeletek értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni - az adott tagállamban szerzett biztosítási idő igazolásával együtt -, amelyben az igénylő biztosítási időt szerzett.

Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette. Vagyis a több államban is nyugdíjjogosultságot szerző nyugdíjigénylőnek az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él.

A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett biztosítási időket a nyugdíjmegállapítás során figyelembe kell venni. Az EU/EGT államok területén az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

A nyugdíjbiztosítási szervek a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végeznek.

Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével határozzák meg. Vagyis ez esetben kiszámítják a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett biztosítási idő és átlagkereset, járulékalap, nyugdíjjóváírás, nyugdíjpontok, stb. alapján. Ez a nemzeti vagy független ellátás.

A második számítás során a minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét.

Vagyis e számítás során először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna.

Ezt követően ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Ez az időarányos, pro rata temporis nyugellátás.

A két számítást követően a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.

Címlapról ajánljuk

„Ezt várják el tőlünk a választók” – parlamenti vita a vagyonvisszaszerzési hivatalról

A kormány szerint a hivatallal a demokratikus újjáépítés egyik legfontosabb, történelmi jelentőségű pillérét állítják fel, az ellenzéki felszólalók a jogállami garanciákat hiányolják, úgy vélik, „túlkapásokkal” van teli a tervezet.
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Kiszállnak a befektetők: teljesen új vevőkör vette át az uralmat a főváros ingatlanpiacán

Kiszállnak a befektetők: teljesen új vevőkör vette át az uralmat a főváros ingatlanpiacán

Az ingatlanadásvételek száma 0,5%-kal esett, a lakáshitelezés 55%-kal nőtt 2026 éves szinten júniusban Magyarországon – állapította meg a legfrissebb Duna House Barométer. A hazai lakáspiac 2026 első felében elérte a megfizethetőség felső határát, de a drágulás üteme lelassult, és az áremelkedés szinte teljes egészében a panellakások szegmensére korlátozódott. Miközben a befektetők fokozatosan kivonulnak a piacról, átadva a helyüket a jóval árérzékenyebb, első lakásukat kereső fiataloknak, az értékesítési idő meghosszabbodása miatt az eladók egyre gyakrabban kényszerülnek árcsökkentésre és jelentősebb áralkuk elfogadására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×