22 borvidékből 17-ben már jelen van az aranyszínű sárgaság fitoplazma nevű szőlőbetegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. „Zala vármegyében már hatalmas pusztítást okozott az ültetvényeken, a borvidék több mint 90 százalékán fertőzés tapasztalható” – tájékoztatta az InfoRádiót Tarsoly Róbert borász, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A szőlőfitoplazma szőlészmunkacsoport tagja elmondta, kedden járták be Zalaszentgrót határát, és nem találtak olyan ültetvényt, ahol ne lett volna fitoplazmafertőzés-gyanús vagy fertőzött tőke, és nem egy olyan kisebb magánültetvényre bukkantak, amit teljesen ki kell vágni, mert jóval több mint 30 százaléka fertőzött.

Tarsoly Róbert arról is beszélt, hogy a betegség nem áll meg az ültetvény 30 százalékánál, ezért már kisebb fertőzöttség esetén is lépni kell. „Ha már egy ültetvényben egy adott évben 20 százalékot tapasztalunk, akkor szinte biztos, hogy a következő évben még a leggondosabb védekezés ellenére is lesznek új tünetes tőkék, úgyhogy 30 százaléknál nem áll meg sajnos” – mondta az elnök.

Tarsoly Róbert szerint

már az sem biztos, hogy csak az amerikai szőlőkabóca terjeszti ezt a kórt, mert felvetődött, hogy más fajok is terjeszthetik,

mert egyelőre nem teljesen ismert sem a kórokozó életmódja, sem a szőlővel való kapcsolata. A legfontosabbnak azt tartja, hogy minél alaposabb felderítő munka kell, és nem csak egy adott ültetvényen belül, hanem egy adott hegyközségen, borvidéken, településen belül fel kell deríteni az összes fertőzött tőkét, és haladéktalanul meg kell semmisíteni, elégetni. „Ez a legalapvetőbb, mivel a következő fertőzések kiindulópontjai a már fertőzött tőkék. A másik alappillére a védekezésnek pedig a terjesztő rovar, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés” – jelentette ki.

A borászok most attól félnek, hogy az aranyszínű sárgaság akkora katasztrófa lesz, mint a filoxérajárvány. A hegyközségi elnök szerint az amerikai szőlőkabócának az ökológiai feltételek annyira kedvezők, hogy agyon nehéz gátat szabni a még nagyobb mértékű elszaporodásának. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a filoxérával ellentétben, amely kizárólag az európai szőlőket pusztította el, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma esetében az ültetvényeken kívüli is terjed. Nemcsak az országban sok helyen előforduló elhagyott szőlőültetvények jelentenek fokozott kockázatot, hanem az is, amiből sajnos a mi borvidékünkön is, de az ország szinte összes borvidékén nagyon sok található, és hogy vannak olyan más növények, például a bálványfa, az iszalag, az éger, amelyek szintén hordozzák ezt a fitoplazmát, „Akkor lenne esélyünk a 100 százalékos vagy legalább kielégítő védekezésre, ha ezeket az úgynevezett rezervoár területeket is fel tudnánk számolni” – mondta Tarsoly Róbert.

A kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság elleni védekezésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal arra kéri a szőlőtermesztőket, hogy folyamatosan figyeljék az ültetvényeiket, tartsák be a növényvédelmi előírásokat és a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak.