Nagy István agrárminiszter vasárnap még arról számolt be, hogy a 22 hazai borvidékből 21 területen van jelen a szőlőket érintő betegség, az aranyszínű sárgaság. A tárcavezető akkor azt is közölte, hogy országszerte több mint 200 szemlecsoport keresi a szőlőültetvényeken a betegségre utaló jeleket, és drónos felderítést is végeznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi közleményei és a közelmúltban ismertetett észlelések arra utaltak, hogy a bükki lehet az utolsó olyan magyarországi borvidék, ami még nem érintett, de az újabb fejlemények szerint már a Bükkben is megjelent a betegség.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Szőlészeti és Borászati Intézetének kutatási munkatársa az InfoRádióban úgy fogalmazott, „nem kilátástalan a helyzet, csak az emberek fejében rendet kell tenni”. Mint mondta, mindig azt a protokollt kell követni, amit a Nébih előír, és ezt a MATE már évek óta hangoztatja. Németh Csaba hozzátette: saját borvidékükön már két-három éve felfigyeltek rá, hogy nagy probléma is lehet, országos szinten pedig idén „eszkalálódott” a helyzet.

Megerősítette, hogy 21 hazai történelmi borvidéken már igazolták az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée nevű baktériumot. A MATE munkatársa azt mondta, már nem lehet kijelenteni azt sem, hogy az eddigi utolsó kivétel, a bükki borvidék mentes lenne a betegségtől. Úgy véli,

már a Bükkben is lehetnek beteg szőlőtőkék,

de hozzátette, hogy a felderítések során még nem küldtek laborvizsgálatra olyan beteg tőkéről hajtást, amiből bizonyítottan kimutatták volna a grapevine flavescence dorée-t.

Németh Csaba szerint már az egész országban jelen van az aranyszínű sárgaság, és megfogalmazása szerint az országon végig fog menni egy természetes szelekció a fajták között. Azt gondolja, ha a gazdák, valamint a kiskerttulajdonosok hiánytalanul betartják a növényvédelmi technológiát és előírásokat, akkor nem lesz gond az ültetvényekkel. Természetesen egy ilyen betegségnek negatív következményei is vannak, a szakértő szerint

elkerülhetetlen, hogy a termőterület csökkenjen, ebből pedig az következik, hogy várhatóan sok ültetvényt fel fognak számolni.

Németh Csaba figyelmeztetett: egy-két szőlőfajta „akár el is veszhet, ha a gazdák nem tartják be a szükséges növényvédelmi kezeléseket az amerikai szőlőkabóca ellen”.

A MATE munkatársa elmondta: a felderítésekkel kiszűrik azokat a területeket, ahol nagyobb a baj, és fel kell készülni arra is, hogy bizonyos helyeken jó néhány hektárnyi ültetvény eltűnik majd. Ugyanakkor megnyugtatott mindenkit, mert ez nem azt jelenti, hogy a következő években ne lenne termés vagy bor, vagyis a 2026-os és a 2027-es évjárat sem lesz veszélyben. Természetesen mennyiségbeli csökkenés elképzelhető, de nem teljesen drámai a helyzet.

Egy-két éven belül jöhet a tetőzés

Németh Csaba a legfontosabb teendők közé sorolta a beteg tőkék kivágását, illetve a szőlőkabóca elleni hatékony védekezést. Utóbbi azért nagyon fontos, mert ha fertőzötté is válik egy-egy ültetvény, a megfelelő kezeléssel csökkenthető, illetve visszaszorítható a fertőzés mértéke. Úgy véli, még nem tetőzött a betegség, arra számít, hogy ez egy-két éven belül valósul meg. Mint fogalmazott, meg kell tanulni együtt élni vele, és „tudomásul kell venni, hogy amíg nincs megfelelő hatóanyag arra, hogy a beteg tőkéket meggyógyítsuk, addig az üzemi táblákban és a kiskertekben is az amerikai szőlőkabócára kell koncentrálni”. Figyelmeztetett, hogy nem szabad elhanyagolni a permetezést.

Ezzel együtt a szakértő szerint akkor sem lehetett volna elkerülni a fertőzés terjedését, ha hatékonyabban védekeznek a gazdák, mert a grapevine flavescence dorée egy őshonos kórokozó, ami belejuthat az erdei iszalagba, a bálványfába, a mogyoróba vagy az égerfába is. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy az amerikai szőlőkabóca 2006-ban megjelent Magyarországon, azóta pedig „ketyeg a bomba”. Németh Csaba szerint

akkor kellett volna elvégezni a megfelelő kezeléseket, hogy ne alakulhassanak ki olyan betegségek, mint most az aranyszínű sárgaság.

A MATE kutatási munkatársa felidézte, hogy Badacsonyban 2013-ban észlelték először a kórokozót, és a következő két évben növényvédelmi előrejelzéseikben már figyelmeztették a magyar gazdákat, milyen problémák állhatnak elő, illetve javaslatokat is tettek a hatékony védekezés érdekében. Sajnálattal tapasztalták, hogy sokan nem hallgattak rájuk. Németh Csaba szerint a mostani fejlemények ennek a magatartásnak a következményei.