Az egyik politikai párt vezetője kedden telefonon, ingerült hangnemben kérte számon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hölgymunkatársát, miután a jegybank törvényi kötelezettségének eleget téve hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt - áll a jegybank közleményében.

"A politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben számára feltett kérdéseket, majd a jövő évi országgyűlési választásokra utalva változásokat helyezett kilátásba. A Magyar Nemzeti Bank határozottan elítéli a verbális erőszak minden formáját, tevékenysége során kizárólag a törvényeknek alávetve, politikától függetlenül működik" - fogalmaztak.

A politikus kedden 17 óra 1 perckor indított telefonhívásában kifogásolta a jegybank "írásbeli nyilatkoztató végzésében" foglalt határidőt. A Magyar Nemzeti Bank a végzést már 2025. március 19-én megküldte az érintett részére, a küldeményt csak április 14-én vették át, a válaszadási határidő április 22-én, kedden járt le. Bár az ügyintéző tájékoztatta a betelefonálót arról, hogy jogi képviselője határidőhosszabbítási kérelmet nyújtott be, a politikus indulatosan kérte számon a jegybank munkatársán a határidőt. Közölte, hogy a nyilatkoztató végzésében foglalt kérdéseket komolytalannak tartja, majd a jövő évi országgyűlési választásokra utalva változásokat helyezett kilátásba - tudatta a jegybank a közleményében.

Az MNB törvényi kötelezettségét teljesítve folyamatosan elemzi és értékeli, hogy a tőkepiaci szereplők magatartása megfelel-e a vonatkozó hazai és uniós jogszabályoknak. Az MNB piacfelügyeleti eljárása során vizsgálja, hogy magánszemélyek által adott tőzsdei megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló rendelkezései. Az eljárás az OPUS GLOBAL Nyrt. (OPUS) 2023. júliusi részvényvisszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozik - írta a jegybank, hozzátéve: "az MNB meggyőződése szerint a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, pártállástól és pozíciótól függetlenül".

Magyar Péter a Facebookon reagált a közleményre. Azt írta, egy "nevetséges, politikailag motivált eljárás részeként" egy hete kapott egy kérdéssort "attól a Nemzeti Banktól, amelyből a vezetők segítségével legalább 650 milliárd forint közpénzt loptak el". Ezzel kapcsolatban kedden felhívta a nemzeti banki ügyintézőt és jelezte neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohóc jelet fog rajzolni. Azt is egyértelművé tette a bejegyzés szerint, hogy a tőzsdei tranzakciói kapcsán sohasem kapott bennfentes információt és nem követett el bennfentes kereskedést.

Emellett az ügyintézőnek meghagyta azt is, hogy továbbítsa feletteseinek üzenetét, miszerint a Tisza párt mindent megtesz "a világ eddigi legnagyobb bankrablását elkövető politikusok és jegybanki vezetők felelősségre vonásáért. Ez nem fenyegetés. Ez egy ígéret, amit be is fogunk tartani" - utalt a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos ügyre, ÁSZ-vizsgálatokra.

A pártelnök úgy fogalmazott: az MNB-ből 650 milliárd forintot loptak el, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot. "Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval. A bankrablást végignézte a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék. Ott ültek a tolvajok között Orbán képviselői és államtitkárai, valamint a Dinasztia pénzemberei. A lopott vagyonból svájci kastélyokat, New York-i luxus lakást, 100 darabos autógyűjteményt, palotákat, Dubajban pedig nyaralókat vásároltak. Amerikában a Wall Street farkasa 200 millió dollárt lopott el, nálunk a magyar közpénz farkasai ennek a tízszeresét. Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?" - írta Magyar Péter.

Windisch László: 150-200 milliárd forint tűnhetett el

Két egyetem is érintett az Állami Számvevőszék frissen elindított vizsgálataiban, amelyeket a jegybank és az alapítványa működésének ellenőrzése során szerzett tapasztalatokra, a feltárt kockázatokra alapoznak – árulta el a 24.hu Della podcastjában Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az ÁSZ már 2018-ban jelentetett meg MNB-alapítványi vizsgálati eredményeket, amelyekben nem talált rendellenességeket az alapítványok működésében – hangzott el. A 2023-as jelentésük egy 2019-ben létrejött alapítvány befektetési struktúrájában talált anomáliákat: százmilliárdos nagyságrendű döntésekből hiányoznak az összegek.

"A mi felhívásunk talán szemfelnyitó lehetett Matolcsy György számára is, mert a mi javaslatunkra el is rendelt egy belső vizsgálatot, ami a megállapításainkat alátámasztotta" – mondta Windisch László. Hozzátette: a most publikált ÁSZ-jelentések nem támasztják alá azt, hogy az alapítványok kezdetektől fogva jogellenesen működtek volna. A székház felújításánál azért nem tettek feljelentést, mert nem merült fel bűncselekmény gyanúja.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint nem 500, hanem 150-200 milliárd forint tűnhetett el a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiból, az is rossz gazdálkodás miatt. (További részletek a cikkünk végén meghallgatható hangösszeállításban.)