Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Nyitókép: Pixabay

Gordiuszi csomó - Megoldás születhet az Erasmus+ diákcsereprogram ügyében

Lapértesülések szerint leválaszthatják a többi ügyről a program ügyét, Brüsszel törvényjavaslatokat vár.

A Népszava úgy tudja, hogy már csak néhány kérdésben kell megállapodni az Orbán-kormánynak a 2022 végén felfüggesztett Erasmus+ diákcsereprogram ügyében az Európai Bizottsággal, igaz, erre már csak őszig volna esély a modellt váltó egyetemek esetében.

A megállapodásoknak a tagállamokkal a felsőoktatási intézményeket irányító alapítványi kuratóriumok átalakításáról kell megszületniük.

Az Európai Bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek 2022 decemberében határoztak úgy, hogy addig felfüggesztik a diákcsereprogram brüsszeli finanszírozását, amíg meg nem szűnik az alapítványi egyetemek vezető testületeire jellemző összeférhetetlenség. A döntés annak a csomagnak a része volt, amellyel egyben befagyasztottak 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatást "a rendszerszintű magyarországi korrupció" miatt.

Az egyetemek túlnyomó többsége eddig nem érezte meg a tiltást, mivel érvényben voltak a korábban megkötött hosszú távú szerződéseik az EU-val. Idén szeptembertől azonban ezek kifutnak.

A hátra lévő kérdések közt szerepel, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a kuratóriumi tagokat. Az erről szóló megegyezés megkönnyítené a többi - például a kinevezés időtartamára vonatkozó - vitás pont lezárását. A lap forrása úgy tudja, a kormány törvényjavaslataira várnak most Brüsszelben. de megfigyelők szerint az uniós diákcsereprogramról azért is lehetne viszonylag hamar és a pénzügyi csomagról leválasztva, külön megállapodni, mert egy tiltás feloldásával járna, nem pedig befagyasztott források felszabadításával.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×