Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Gordiuszi csomó - Megoldás születhet az Erasmus+ diákcsereprogram ügyében

Lapértesülések szerint leválaszthatják a többi ügyről a program ügyét, Brüsszel törvényjavaslatokat vár.

A Népszava úgy tudja, hogy már csak néhány kérdésben kell megállapodni az Orbán-kormánynak a 2022 végén felfüggesztett Erasmus+ diákcsereprogram ügyében az Európai Bizottsággal, igaz, erre már csak őszig volna esély a modellt váltó egyetemek esetében.

A megállapodásoknak a tagállamokkal a felsőoktatási intézményeket irányító alapítványi kuratóriumok átalakításáról kell megszületniük.

Az Európai Bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek 2022 decemberében határoztak úgy, hogy addig felfüggesztik a diákcsereprogram brüsszeli finanszírozását, amíg meg nem szűnik az alapítványi egyetemek vezető testületeire jellemző összeférhetetlenség. A döntés annak a csomagnak a része volt, amellyel egyben befagyasztottak 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatást "a rendszerszintű magyarországi korrupció" miatt.

Az egyetemek túlnyomó többsége eddig nem érezte meg a tiltást, mivel érvényben voltak a korábban megkötött hosszú távú szerződéseik az EU-val. Idén szeptembertől azonban ezek kifutnak.

A hátra lévő kérdések közt szerepel, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a kuratóriumi tagokat. Az erről szóló megegyezés megkönnyítené a többi - például a kinevezés időtartamára vonatkozó - vitás pont lezárását. A lap forrása úgy tudja, a kormány törvényjavaslataira várnak most Brüsszelben. de megfigyelők szerint az uniós diákcsereprogramról azért is lehetne viszonylag hamar és a pénzügyi csomagról leválasztva, külön megállapodni, mert egy tiltás feloldásával járna, nem pedig befagyasztott források felszabadításával.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×