Ma reggel fogják feltenni a "Hová lett a pénz?" kérdést, mert tegnap "migrációs háború" zajlott a tanácsteremben, a költségvetés pénteken kerül sorra. Viszont bár a migrációs csata is intenzív volt, mindenki erre a vitára készül, mert mikor elfogadták a 7 éves költségvetést 2,5 éve, megegyeztek benne, hogy nem fogják módosítani. Ennek ellenére most ez mégis megtörtént.

Mint Orbán Viktor fogalmazott, az Európai Bizottság bejelentette, hogy a költségvetés 7 éves időszakának felénél elfogyott a pénz, és most plusz eurómilliárdokat kellene befizetni. Mire?

• Mintegy 50 milliárd eurót adnának Ukrajnának, de mire ment el az eddig odaadott 70 milliárd euró és miért nem volt elég? Hogy lesz a következő évekre elegendő az 50 milliárd, ha 1,5 év alatt kevés volt a 70? Ki ellenőrzi ennek az elköltését?
• A második a "leginkább az ember véknyába vágó javaslat": az újraindítási alapot - amit a koronavírus-járvány leküzdésére hoztak létre hitelfelvétellel, és amiből a magyarok és a lengyelek még nem láttak egy fillért sem, és amely hitelnek a kamata a világgazdasági események miatt megnőtt - ki kellene még bővíteni 18-19 milliárd euróval.
• Van egy nagyobb összeg, amelyet a migránsok Európába érkezésének elősegítésére kér az EU.
• És még a fizetésüket is megnövelnék, erre is kérnek néhány milliárd eurót. Közben azt követelik egy dokumentumban - Európai Szemeszter -, hogy a magyarok fizessenek többet a rezsiért. Emiatt nemcsak a magyarok, hanem majdnem minden európai ország zsebében is kinyílt a bicska.

"Ezért most fog sorra kerülni az a kérdés, hogy hol a pénz, ahogy az is, hogy ki felel azért, hogy 2,5-3 év elteltével lényegében pénzügyileg a csőd szélére sodorták az Európai Uniót?" - emelte ki Orbán Viktor.

Szinte minden ország az állampolgárai megsegítésén gondolkodik most az inflációs környezetben, közben merültek fel ezek a plusz költségek. Ezért a miniszterelnök szerint

szinte semmi esély nincs arra, hogy a bizottság mostani javaslatát elfogadják, megindul majd egy hosszú harc, a bizottság jön egy másik javaslattal, egyenként próbálják kivásárolni az országok szavazatait, a bürokraták fogják próbálni előrelökdösni az ügyet,

ahogy az ilyenkor lenni szokott.

"Mi magyarok nem fogadjuk el, hogy a rezsicsökkentést megszüntessék Magyarországon, nem adunk bürokraták fizetésemelésére pénzt, nem adunk Ukrajnának több pénzt, míg nem látszik, hova lett az eddi adott 70 milliárd, az pedig teljesen nevetséges, abszurd és nevetséges, hogy adjunk egy olyan hitel kamatnövekményéhez pénzt, amelyből a nekünk járó összeget soha nem kaptuk meg."

"Két iskola van az ukrajnai háborút illetően: az egyiknek van hangja, a másiknak az enyémen kívül nincs" - mondta Orbán Viktor. A nagyok, a többség az ukrajnai fegyverszállítások és pénzadományok folytatásával segítene továbbra is, a miniszterelnök szerint viszont másfél éve nem győztek az ukránok, közben az orosz gazdaság köszöni, jól van, nekünk viszont már nincs pénzünk a támogatás folytatására, illetve nehézkes az ukrán ellentámadás vagy kérdéses, hogy fűzhetünk-e hozzá reményt. Ha más következményeket akarunk látni, mást kell csinálni - ez a másik iskola, a miénk. Tűzszünet kell és béketárgyalások, minden eszközt, a pénzt és a politikait is erre kell használni. De az EU most még nem ezt teszi - hangsúlyozta.

Európa már a teljesítőképessége határán van anyagilag Ukrajna ügyében.

"Hol a magyarok pénze? Hol a lengyelek pénze? Attól tartok, Ukrajnában. Odaadták, egy olyan háborúra, amelynek meg sem kellett volna történnie"

- mondta Orbán Viktor. Hozzátette, miközben gazdasági bajok vannak, ellenőrizetlenül hatalmas összegek mennek ki az EU területéről. "Szerintem már régen nincsen pénzünk arra, amire költünk. Ezért akarnak folyamatosan hiteleket felvenni. A kockázat nemcsak az, hogy a meglévő pénzt rossz célra használják fel. Hanem miután elfogyott a pénz, hiteleket vesznek fel és azt is rossz célra használják fel. Belekergetik a tagállamokat egy hosszú ideig tartó, nagy kamatfizetési kötelezettséggel járó adósságcsapdába" - magyarázta.

"Szabadságharc volt, nem lázadás"

- jegyezte meg Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg a csúcs csütörtöki napján az EU migrációs állásfoglalását, és ezt a Politico tudósításában "migrációs lázadásnak" titulálta.

A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök szerint már többször megállapodtak abban, hogy mivel a téma mélyen megosztja a tagállamokat, ezért bármilyen szabályt csak egyhangú döntéssel fogadnak el. Ehhez képest egy gyors villámakcióval a migrációpártiak átnyomták a belügyminiszterek tanácsán a mostani migránskvótarendszeres javaslatot. A magyarok és a lengyelek végig ellene szavaztak, néhány ország tartózkodott, ami egy puha nem a kormányfő értékelésében. Az eljárás felháborító, a döntések elfogadhatatlanok Magyarország számára.

"Miért történt a puccsszerű roham, amivel felrúgtak mindent? Mi azzal hozzuk összefüggésbe, hogy váltás történt a migráció fő európa támogatója, a Soros-birodalom élén, a nagy helyett jött a kicsi, aki be is jelentette, hogy sokkal aktívabban fog politizálni, mint elődje, és ennek itt a lenyomata. Olyan szabályokat fogadtak el, miszerint Magyarországnak évente legalább 10 ezer migránst kell befogadnia, vagy ennek többszörösét, ha Brüsszel úgy dönt.

Migránsgettókat kell építenünk

az elhelyezésükre, ide vezetne a több tízezer kötelezően előírt férőhely létesítése, de én harcolok ez ellen, nem szándékozunk ezeket a döntéseket végrehajtani, ezt nyíltan meg is mondjuk. Nyolc éve vívom ezt a csatát, és a bizottság feladta a kötelező kvóta ötletét, de ez a viszonylagos nyugalom megszűnt, tettek egy puccsszerű lépést és olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat."

A magyar kezdeményezések mellett van egy lengyel javaslat is szigorúbb határvédelemre és arra, hogy az uniós határokon kívül ellenőrizzék a migránsokat. Vajon miért nem fogékony az EU erre? Orbán Viktor szerint

• Vannak, akik plusz felnőtt munkaerőt várnak a migrációtól ("de láttam a hordákat átvonulni, ebből dolgos munkáskezek nem lesznek a német iparnak").
• Vannak, akik ideológiából engedik (de "felrobbantják a polgáraitokat, a közbiztonság leromlik").

Ennek ellenére óriási nyomás van, a Soros-féle NGO-birodalom részéről a médián keresztül.

"Magyarország megmutatta, hogyan kell ezt csinlni: tavaly 45 menekültkérelmet adtak be és kellett elbírálni, és ebből se biztos, hogy mindenki megkapta a tartózkodási engedélyt, és ha meg is kapta, nem hiszem, hogy nálunk lenne, hanem már régen Ausztriában, Németországban. Magyarország kerítéssel és nagy erőfeszítéssel védi a határt, 2 milliárd eurót költöttünk határvédelemre az elmúlt 8 évben. Viszont az általunk felépített rendszer európai léptékben is megvalósítható: a migráns a kérelmét juttassa el valamelyik nagykövetségre, és míg azt el nem bírálták, nem léphet be Magyarországba. Európán kívül kell tehát tartani a migránsokat a kérelmük elbírálásáig (hotspot), és ha van engedély és van őt befogadó ország, akkor jöhet."

"Mellétettünk egy másik dolgot is, erre is sok pénzt költöttünk: Magyarország nagyvonalú, erőteljes akciókat indított sok ország irányában, Afrikában is, a Száhel-övezetben (ahonnan a legtöbb migráns várható) folyamatosan politikai befolyást próbálunk szerezni, segíteni próbálunk az ottani államoknak, hogy ne induljanak meg tíz- és százmilliószám migránsok Európa felé, mert nehéz lesz őket feltartóztatni, már ha egyáltalán ez lehetséges."

Magas magyarországi infláció, árstopok kivezetése augusztus 1-jétől - ezzel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: most még nem tartunk ott, hogy Magyarország energia tekintetében önálló (majd Paks II sokat segít és fantasztikus sikereket ért el az ország a napenergia felhasználásában), most még az energiaárak emelkedése fellökte az inflációt. Ezt aktívan le kell szorítani, erre több döntés született, például a rezsicsökkentés is és több más intézkedés is. A kormány vállalása, hogy az év végére egy számjegyű lesz az infláció, és az intézkedések érezhetően húzzák lefelé az árakat.

"Jó esély van arra, hogy július-augusztusban a bérek növekedése magasabb lesz, mint az árak növekedése. Az árakat továbbra is lehúzzuk, az év végére talán eljutunk oda, hogy az egész évet tekintve az embereket nem éri veszteség.

Majd meglátjuk, hogy sikerül-e. Óriási bravúr lenne, Európában alig van valaki, akinek ez sikerül." Jövőre pedig már gazdaságnövekedést vár a miniszterelnök és reméli, hogy a családok helyzete is jobb lesz, mint most.

A kötelező akciózás megkezdődött, módosítottak a szabályokon. Egyes termékek ára radikálisan csökken Orbán Viktor szerint, aki úgy látja, ez egy újabb lökést jelent az infláció csökkentésének.

Az infláción kívül a munkahelyek megvédésére kell a legjobban figyelni - hangsúlyozta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy "ez itt egy munkaalapú gazdaság, ha az emberek dolgoznak, lesz megoldás mindenre, van egy eszköz a kezükben, hogy uralják az életüket". A másik, amire figyelni kell, a nyugdíjasok helyzete:

a nyugdíjakat legalább annyival emelni kell, mint az infláció mértéke.

"Sőt a 13. havi nyugdíj megtartásáért is harcolunk, és azért, hogy az is legalább ennyivel növekedjen." Harmadrészt a családtámogatások értékét kell megőrizni. Itt változásokat kellett bevezetni, emlékeztetett Orbán Viktor, mert például a városi csok iránti érdeklődés leesett a magas kamatok miatt.