Infostart.hu
eur:
349.16
usd:
300.66
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
European Union flag and cash euro banknotes (inflation, devaluation, crisis)
Nyitókép: Javier Ghersi/Getty Images

Válaszolt az Európai Bizottság Orbán Viktor nagy kérdésére

A bizottság szóvivője szerint a Magyarországnak járó pénzek nincsenek veszélyben, csak el vannak különítve.

Orbán Viktor a csütörtök-pénteken zajló uniós csúcs előtt már azt kérdezte egy Facebook-posztban, hogy hol van a pénzünk, mert az Európai Bizottság a 2021-2027 közötti időszak második felére kér pótlólagos 66 milliárd eurós befizetést a tagállamoktól, mivel az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány miatt megnövekedtek a költségei.

A magyar miniszterelnök viszont azt kéri számon az unió vezető testületén, hogy úgy kér többlettámogatást a tagállamoktól, hogy Magyarország és Lengyelország még a neki alanyi jogon járó pénzekhez sem fér hozzá sem a helyreállítási alapból, sem a hétéves költségvetés kohéziós alapjaiból.

Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője a Portfolióhoz is eljuttatott válaszában azt közölte, "a Lengyelországnak és Magyarországnak szánt európai gazdaságélénkítési források – természetesen –továbbra is mindkét ország számára elkülönítve vannak", és hozzátette, "ezeket a pénzeszközöket nem is lehet másra fordítani", mint a két tagállamnak kifizetni őket. Spinant azt is jelezte, hogy ehhez "a 25 másik tagállamhoz hasonlóan végre kell hajtaniuk azokat a fontos reformokat, amelyek mellett elkötelezték magukat."

Dana Spinant azt is közölte válaszában, hogy a bizottsági feltöltési javaslat a hosszú távú uniós költségvetés kiigazítására vonatkozik. Érvelése szerint az EU-nak hosszú távú költségvetése van, amelynek tervezésekor nem tudták figyelembe venni a Covid-19, Oroszország ukrajnai inváziója, a kapcsolódó energiaválság és a példátlan infláció okozta új finanszírozási igényeket.

Címlapról ajánljuk

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Új világ jön, nagy lendületet vehet a nyílt bankolás Magyarországon

Új világ jön, nagy lendületet vehet a nyílt bankolás Magyarországon

Az Európai Parlament és a Tanács 2026 áprilisában közzétette a PSD2-t felváltó PSD3 irányelv és a PSR rendelet végleges szövegeit, amelyek várhatóan 2028-tól lépnek hatályba. Az új szabályozás egységesíti az open banking, az erős ügyfél-hitelesítés és a csalásmegelőzés szabályait az egész EU-ban, megszüntetve a tagállamok közötti eltérő jogértelmezéseket. A változások között szerepel a szigorúbb API-teljesítményi követelmények teljesítése és egy ügyféloldali hozzáférés-kezelő dashboard bevezetése is. Magyarországon a Finqware open banking startup tapasztalatai szerint a PSD3 technológiai stabilitást és egységesebb API-struktúrákat hozhat, ami segíthet feloldani a hazai nyílt bankolást hátráltató akadályokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×