Azonnali kérdések találták meg Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben.

Jakab Péter (Jobbik) azt mondta: Orbán Viktor bármikor képes gúnyt űzni a magyar jogállamiságból, kész megalázni magyar parlamentet, és most törvénybe iktatta saját maga megkoronázását, korlátlan hatalmat szavaztatott meg magának. Közölte: az egészségügyi dolgozók vért izzadnak, a rendvédelmi dolgozók túlóráznak, a boltokban is keményen dolgoznak, miközben a miniszterelnök "azon agyal", hogyan tudja mellőzni a parlamentet. Amit ma elkövettek a magyar nemzet ellen, arra nincs mentség - vélekedett a jobbikos politikus.

A kormányfő válaszában kijelentette: nem történt Magyarországon alkotmánymódosítás, és a koronázást az alkotmány továbbra sem teszi lehetővé. Van viszont veszélyhelyzet. Hozzátette: eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére.

Harangozó Tamás (MSZP) azt tudakolta, mikor szándékozik a kormány a rendkívüli helyzetnek véget vetni a koronavírus járványt követően.

A kormányfő azt mondta, a frissében, kétharmaddal meghozott parlamenti döntés értelmében épp most helyezték vissza az erről szóló döntést az Országgyűlésnek.

Arató Gergely (DK) azonnali kérdése elején megjegyezte, nem helyezett vissza a kormány semmit a parlament kezébe, majd azt kérdezte, hogy lehet az, hogy napokig ápoltak valakit a János-kórházban védőfelszerelés nélkül, aki koronavírusosnak bizonyult, fertőzödtek-e háziorvosok, miért késlekednek a tesztek, meddig tart még a bizalom egy olyan helyzetben, ahol a valódi hősök az egészségügyben dolgoznak.

Orbán Viktor válaszában elmondta, az intézkedések időben megtörténtek, 13 ezernél is több tesztelés történt eddig Magyarországon, "nincs miért szégyenkeznünk".

További kérdésében az ellenzéki politikus azt kérdezte, nem kellene-e az egészségügy politikai vezetését lecserélni olyan személyekre, akikben jobban bíznak a dolgozók.

Válaszában a kormányfő a 2010 előtti kormányzat intézkedéseit sorolta. "Amikor megtámadnak bennünket, nézzék meg, mit tettek önök, használják azt a mércét!" - hangsúlyozta.

Keresztes László Lóránt (LMP) a védekezésről kérdezett: miért nem tudhatják a vidéki polgármesterek, hogy a településükön hány vírusos van? Ez az információ kellene ugyanis ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket tudjanak hozni a rendkívüli veszélyhelyzetben. "Adják meg a megfelelő információkat a települések vezetőinek. Amennyiben nem, ki lesz a felelős?" - tudakolta.

Orbán Viktor: "Nem tudok jobbat ajánlani, mint a mostani rendszer. Ha információ van, ami elérhető, mind a védelmi bizottságokban ott van helyben" - válaszolta.

Viszonválaszában az LMP frakcióvezetője azt mondta, nincsenek meg a megfelelő információk, ezért utasítás kell az operatív törzsnek, hogy kiadjanak adatokat. "Eddig azt gondoltam, hogy a polgármesterek mindig többet tudnak, mint az állam képviselői" - mondta.

Tordai Bence (Párbeszéd) azonnali kérdésében rámutatott, az állam mennyi fizetést (nem) vállal át a nehézségekkel küszködő cégektől. Tudakolta, vállalják-e a munkájukat vesztők bérpótlását, illetve az alapjövedelem bevezetését. Megjegyezte még, ezek a válaszok már most is későiek.

Orbán Viktor válaszában elmondta, április 6-7-én bemutatják

Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő csomagját,

de ennek nem lesz része az alapjövedelem, különös tekintettel arra, hogy ez a pénz később hova kerülhet. "A tervünk azt fogja eredményezni, hogy mindenkinek lesz munkája Magyarországon."

Tordai Bence viszonválaszában rámutatott, meg van lepve, hogy a válság idejére teljes foglalkoztatást ígért a kormányfő. Azt is tudakolta még, az EU 2000 milliárdját odaadják-e az embereknek.

Orbán Viktor újra elmondta,

a válságkezelés eredménye lesz az, hogy mindenkinek lesz munkája.

Idézte a szintén párbeszédes Jávor Benedeket, akinek szavai szerint "ez egy ártalmatlan járvány". Leszögezte, a munkán keresztül kívánják segíteni az embereket.

Lukács László György (Jobbik) három egészségügyi kérdéssel jelentkezett. Először is a matematikai modellek alapján arról kérdezett, elegendő-e a lélegeztetőgép-kapacitás, mikora várják a járvány csúcsát. Másodszor: van-e elég eszköz az egészségügyi dolgozók számára, miért volt fennakadás az eszközök útjában, számolnak-e egészségügyi dolgozók halálával? Harmadszor: nem hozzák-e előre az egészségügyi béremelést?

Orbán Viktor

a bérbejelentésekkel kapcsolatban azt mondta, bejelentést tesznek április 6-7-én, addig várni kell.

Hogy mikor "lesz ennek az egésznek vége", annak megítélésére három munkacsoportot is felkért, de óriási a bizonytalanság, ennek megfelelően hoz intézkedéseket, kimeneti oldalon azt reméli, lelassul a járvány. Azt pedig reméli, hogy nem hal meg egészségügyi dolgozó, ezért is vonták vissza a frontvonalból a 65 év fölötti dolgozókat.

A jobbikos kérdező megismételte azt a kérdését: az embereknek mégis meddig kell türelmesnek lenni a kormány szerint? Hozzáillesztette még, több tesztre vonla szükség. Illetve: maszkkötelezettséget nem vezetnek-e be Magyarországon?

Orbán Viktor nem hisz abban, hogy miközben az egészségügynek kell felstócolni a maszkokat, az emberek otthon mind elkészítik a maszkokat maguknak.

"Kérem, hogy az emberek viseljenek maszkot, de nem tudom garantálni a maszkokat, ezért előírni sem tudom a viselését"

- szögezte le.

A független Dúró Dóra arra mutatott rá, hogy az idősek a kialakult helyzetben hónapokra elszakadnak gyerekeiktől, unokáiktól, ezért szerinte legalább a telefonálást ingyenessé kellene tenni számukra.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában szót emelt az ellen az idősellenes hangulatkeltés ellen, amely elsősorban az online térben alakult ki. "Ezt nem szabad megengedni" - szögezte le.

A telefonálásról szólva emlékeztetett, hogy 2010-ben, a kormányra kerülésükkor már egyetlen telekommunikációs szolgáltató sem volt magyar tulajdonban, így azokat nem tudja ingyenes szolgáltatásra kötelezni. "Dolgozunk azon, hogy létrejöjjön egy olyan helyzet, amikor a telefonálás az időseknek, de másoknak is a lehető legkevesebb terhet jelentse" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy a kormány az első országmentő akciójába mind a bankokat, mind a multinacionális társaságokat bevonta. Szólt a bankokat érintő hiteltörlesztési moratóriumról, majd hozzátette:

"ami a multikat illeti, bízzon bennem és várja április 7-ét".

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a kilátásba helyezett gazdaságélénkítő akciótervben lesz-e forrás az önkormányzatok megsegítésére, illetve hogyan fér majd össze, hogy a rendszerváltás óta legnagyobb gazdasági csomagot akarja bejelenteni, miközben továbbra is tartani szeretnék a 3 százalékos hiánycélt.

A kormányfő a 3 százalékos hiányról szólva kijelentette: "abba az utcába nem akar belekanyarodni", és szeretné, ha az ország sem fordulna bele, "ami úgy hangzik, hogy segély alapú gazdaság, külföldi hitelfelvétel, az utca végén IMF és a hitelező bankok spekulánsai egy tekintélyes magyar ember vezetésével". Ide nem fogunk belefordulni - hangsúlyozta.

A miniszterelnök az alanyi jogon járó alapjövedelemről szólva úgy fogalmazott: "van az operett, meg van az élet". Kijelentette: csak olyan előterjesztést tud tenni, ami az élet valóságos tényeiből indul ki, és a munkahelyek felé irányítja az emberek erőfeszítését.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a meghozott veszélyhelyzeti felhatalmazás eredményeképpen, napokon belül befejeződik a 2020-as költségvetés újragondolása. Mint mondta, azt a jogi lehetőséget kapták meg, hogy eltérjenek a ma hatályban lévő költségvetési törvénytől. "El is fogunk térni, jobban, mint sokan most itt gondolják" - jegyezte meg.

Leszögezte: újra kell szabni az idei költségvetést, aminek következménye lesz 2021-es büdzsére is. Közölte: amilyen átalakítást fognak végrehajtani az központi államnál, olyan átalakításokat várnak az önkormányzatoktól is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!