Infostart.hu
eur:
379.74
usd:
321.9
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője, az új összetételű parlament legidősebb tagja, korelnök.
Nyitókép: Kovács Attila

Klímaváltozás: politikai adok-kapok az Országgyűlésben

Az Országgyűlésben az ellenzék kedvelt témája a klímaváltozás, mert ezzel szeretné bizonyítani, hogy a kormánynak nem fontos a környezetvédelem. A kormányoldal viszont ennek apropóján lehetőséget kap arra, hogy atomenergia felhasználása mellett érveljen. Pro és kontra vélemények a törvényhozásban az ENSZ-klímacsúcs előtt.

A klímaváltozásról az LMP beszél leggyakrabban az Országgyűlésben. A párt képviselői, más ellenzékiekkel együtt

rendszerint azzal vádolják a kormányoldalt, hogy az semmit sem a globális felmelegedés ellen,

sőt, összeesküvéselméletnek tartja azt. Csárdi Antal például egyszer úgy fogalmazott, hogy a fideszesek feláldozható erőforrásként kezelik a környezetet. "Ha a tiszta levegő, vagy a német autógyárak profitja között kell választani, a kormány a gyárakat választja" – hangzott a kijelentés.

A parlamenti ellenzék azt is sokszor a kormány fejére olvassa a klímaváltozással összefüggésben, hogy

az országnak nincs környezetvédelmi minisztere.

Erről, mások mellett, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakciójának tagja beszélt: "Az a helyzet jelenleg, hogy a kormányban a környezetvédelem súlytalan, kormányzati képviselet nélküli és egyáltalán nincs gazdája."

Ebben a témában

a Jobbik is ugyanazt gondolja, mint a baloldal.

A párt parlamenti frakcióvezetője, Jakab Péter is úgy látja, hogy a kormány tagadja a klímaváltozást: "Szkeptikus vagyok, hogy egyáltalán van-e értelme olyan képviselőkkel vitatkozni klímapolitikáról, akik azt gondolják, hogy a globális felmelegedés egy ócska, sorosista trükk".

A kormány képviselői az Országgyűlésben is következetesen cáfolják, hogy nem érdekli őket a klímaváltozás. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az egyik hosszú vitában igyekezett félreérthetetlen kijelentéseket tenni:

"A magyar kormány nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet,

és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindent meg tudjunk tenni, ami ránk hárul ezen a területen."

Az LMP-s Schmuck Erzsébet közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnököt is megkérdezte arról, hogy a kormány mikor csatlakozik a klímavédelmi egyezményekhez. "Az ön kormánya nem a magyar emberek érdekét szolgálata, amikor a múlt héten leszavazta az LMP klímavészhelyzet megállapítására vonatkozó határozati javaslatát, amit már újra benyújtottunk" – fogalmazott korábban a politikus.

Minden nemzetközi kötelezettségünknek eleget teszünk, hangzott a válasz Orbán Viktortól.

"Ma Magyarországon az 1 főre eső szén-dioxid-kibocsájtás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és a környezetvédelem élharcosának tekintett Németország. Atomenergia nélkül nem fog menni, kérem támogassák ezért az új paksi blokk megépítését."

Az Országgyűlés legutóbb szeptember 18-án foglalkozott a témával, de az ellenzék által kezdeményezett vita elmaradt, mert a kormányoldal tagjai nem jelentek meg a rendkívüli ülésen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök. Jól állunk, de a csata még nyílt – mondta, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A választások tétje az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni” – fogalmazott. Cikkünket frissítjük!

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×