Infostart.hu
eur:
354.26
usd:
309.93
bux:
141741.65
2026. július 2. csütörtök Ottó
Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2019. szeptember 18-án. A kormány klímaügyi vállalásaival kapcsolatban ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés határozatképtelen volt.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Határozatképtelen volt a rendkívüli parlamenti ülés

Határozatképtelen volt az Országgyűlés szerdai rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék azért kezdeményezett, hogy a parlament tájékoztatást kapjon a kormánytól Magyarország klímaügyi vállalásairól. A kormány, valamint a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a tanácskozáson. Az ellenzékiek napirend előtt arról beszéltek, hogy az októberi önkormányzati választás után az ellenzéki vezetésű települések saját hatáskörben is tehetnek a klímaváltozás ellen.

Az ellenzékiek napirend előtt arról beszéltek, hogy az októberi önkormányzati választás után az ellenzéki vezetésű települések saját hatáskörben is tehetnek a klímaváltozás ellen.

Jakab Péter (Jobbik) szerint a Fidesz még a klímaváltozás kérdésében is hazudik, ugyanis

2050-ben nem az lesz a kérdés, mekkora a rezsiszámla, hanem az, hogy túléljük-e a klímaváltozást.

Azt mondta, a rezsicsökkentést az veszélyezteti, amikor a fideszes politikusok bevásárolják magukat az energiaszektorba, vagy az, hogy a Fidesz a világpiaci árnál 40 százalékkal drágábban adja a gázt a lakosságnak.

Közölte, a fideszes polgármesterek ahelyett, hogy kikövetelnék minden településen élőnek az igazságos rezsicsökkentést, a kilencezer forintos rezsiutalvánnyal kampányolnak, és csak Orbán Viktornak akarnak megfelelni. Hozzátette: az ellenzéki jelöltek a lakosság bizalmából lesznek polgármesterek, az ő érdekeiket képviselik, ezért lesznek sikeresebbek is.

Hiányolta a kormányt, a Fideszt és "a nemzet bozótharcosát", Kósa Lajost (Fidesz), aki - mondta - a lángoló őserdőt bozóttűznek titulálta. "Kósa Lajos fejében nemhogy a bozót, hanem az értelem szikrája sem lángol" - fogalmazott.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, a kormánypártok szerint nincs klímaváltozás, de ha mégis létezik, akkor biztos "valamiféle liberálszocialista, kommunista, biciklista, Soros-ügynök, migráns" találmány. Ez a hozzáállás az Orbán-közeli oligarchák érdekeit szolgálja, hiszen látni, hogy Mészáros Lőrinc hogyan terjeszkedik az energetikai piacon - közölte.

Elmondta, lehet, hogy most nem tudták a Fideszt "bekényszeríteni" a parlamentbe, de október 13-án lehet cselekedni. A közös jelöltekkel felszabadíthatják a magyar városokat a Fidesz-uralom alól - hangoztatta. Szerinte a győztes ellenzéki jelöltekkel az önkormányzatok is tenni tudnak a klímaváltozás ellen, energiahatékonysági beruházásokkal, a levegőtisztaság biztosításával, a tömegközlekedés szervezésével.

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy látta, a magyar emberek többsége is tudja, ha most nem cselekszünk a klímaváltozás ellen, akkor gyerekeink, unokáink az élhető lakóhelyért, az élelemért és a vízért fognak háborúzni. Szerinte amikor a kormánypártiak nem jelennek meg egy ilyen nagyon fontos ülésen, nyíltan kimondják: "magasról tesznek a magyar emberek egyik legégetőbb problémájára és a gyerekeink jövőjére".

Azt mondta, Orbán Viktor és kormánya Tarlós István együtt tagadja a klímaváltozás veszélyeit és esélyt sem ad a magyar embereknek a felkészülésre. Október 13-án azonban a városok esélyt kapnak arra, hogy saját hatáskörben tegyenek a klímaváltozás ellen - hangoztatta. Hozzátette: Budapesten Karácsony Gergely baloldali főpolgármester-jelölt arra készül, hogy "a megafonba idétlenkedő" Tarlós Istvánt leváltva a fővárosiakat megvédje a közelgő veszélytől.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője a kormányoldalról szólva úgy fogalmazott: Magyarországnak "szinte betonba öntött, klímaszkeptikus" és "vak" kormánya van,

a legnagyobb kormánypárt politikusai pedig "nem látják az égő bozóttól az erdőt",

az éghajlatváltozást pedig "kommunista trükknek", "politikai csatatérnek tartják".

Hangsúlyozta: elvárják a miniszterelnökről és a kormánytól, hogy a magyar emberek érdekében felelős döntéseket hozzanak az éghajlatváltozással kapcsolatban és az ENSZ rendkívüli klímacsúcsán ennek megfelelően vegyen részt.

Szerinte a miniszterelnöknek támogatnia kellene a klímavészhelyzet kihirdetését, a klímatörvény megalkotását, és egy klímaügyi és fenntarthatósági minisztérium létrehozását.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője a kormányt "semmirekellőnek" nevezve arról beszélt: le kell váltani a jelenlegi kabinetet, mert alkalmatlan arra, hogy olyan globális kérdéseket kezeljen, mint a klímaügy vagy a menekültkérdés.

Az önkormányzati választásokról szólva úgy vélte: a kormánypárti polgármesterek asszisztáltak ahhoz, hogy önkormányzatok helyett újra tanácsrendszer legyen Magyarországon, eltűrték, hogy elvegyék a településektől az iskolákat, "eladták, elárulták a falvaikat, városaikat". Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta:

szó sincs arról, hogy polgárháborút szeretnének:

azt akarják megmutatni, hogy lehet ennél szabadabb, önállóbb életet élni, és hogy a települések nem alávetettjei a végrehajtó hatalomnak. Felszabadítjuk ezeket a városokat és településeket, ez a választás erről szól - értékelt.

Az elnöklő Latorcai János a felszólalások után megállapította, hogy a Ház nem határozatképes. Jelezte: a Fidesz és a KDNP arról tájékoztatta, nem vesz részt az ülésen, ezért nem lát lehetőséget arra, hogy a határozatképességet helyreállítsák. Így bezárta az ülést. A parlament soron következő ülésének időpontját egyelőre nem közölték.

Címlapról ajánljuk
Mintha sütőbe tették volna a gabonát: komoly terméskiesés fenyeget

Mintha sütőbe tették volna a gabonát: komoly terméskiesés fenyeget

Idén az aszályos időjárás miatt a megszokottnál hamarabb kezdődött meg az aratás. Gyenge lesz a hozam, ráadásul a termelőket a forint erősödése is sújtja – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Kukoricából feleannyit termelünk, mint korábban, búzaügyben kettészakadt az ország: az Alföldön durva, a Dunántúlon egész jó a helyzet. A repce az éghajlatváltozás miatt lassan kiszorul az Alföldről, de a Dunántúlon is drasztikusan csökkentették a növény területét.

Kormányszóvivői tájékoztató: átszabják az áramszámlákat a megújulóknál, jön az ügynökakták nyilvánossága

Az új, a vármegye elnevezést is megszüntető Alaptörvény-módosítást várhatóan a jövő hét elejéig benyújtják a társadalmi egyeztetés után – „nagy változás nem lesz”, inkább szigorodni fog. A NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot fognak kiírni, a hatóság vezetője nem lesz államtitkár. Szerveződik Magyar Péter látogatása a Vatikánba.
Kritikus pontot ért el a háború, Putyin előtt három út áll – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Kritikus pontot ért el a háború, Putyin előtt három út áll – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Ukrajna idén jelentősen növelte az Oroszország területére mért légicsapások hatótávolságát és intenzitását, aminek következtében a világ legnagyobb országának csaknem minden második régiójában riasztást kellett elrendelni. Csak az elmúlt héten legalább öt közigazgatási egységben hirdettek rakétaveszélyt a Moszkvától délkeletre fekvő Volgamenti szövetségi körzetben, az asztraháni régióban, valamint az Észak-Kaukázus több területén is - írta a Bloomberg. Andrij Kovalenko, az ukrán Dezinformáció Elleni Központ vezetője értékelte a háború állását az orosz elit szemszögéből – közölte az RBK. Véleménye szerint jelenleg három forgatókönyvet vizsgálnak Moszkvában. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×