eur:
404.96
usd:
374.73
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2019. szeptember 18-án. A kormány klímaügyi vállalásaival kapcsolatban ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés határozatképtelen volt.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Határozatképtelen volt a rendkívüli parlamenti ülés

Határozatképtelen volt az Országgyűlés szerdai rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék azért kezdeményezett, hogy a parlament tájékoztatást kapjon a kormánytól Magyarország klímaügyi vállalásairól. A kormány, valamint a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a tanácskozáson. Az ellenzékiek napirend előtt arról beszéltek, hogy az októberi önkormányzati választás után az ellenzéki vezetésű települések saját hatáskörben is tehetnek a klímaváltozás ellen.

Az ellenzékiek napirend előtt arról beszéltek, hogy az októberi önkormányzati választás után az ellenzéki vezetésű települések saját hatáskörben is tehetnek a klímaváltozás ellen.

Jakab Péter (Jobbik) szerint a Fidesz még a klímaváltozás kérdésében is hazudik, ugyanis

2050-ben nem az lesz a kérdés, mekkora a rezsiszámla, hanem az, hogy túléljük-e a klímaváltozást.

Azt mondta, a rezsicsökkentést az veszélyezteti, amikor a fideszes politikusok bevásárolják magukat az energiaszektorba, vagy az, hogy a Fidesz a világpiaci árnál 40 százalékkal drágábban adja a gázt a lakosságnak.

Közölte, a fideszes polgármesterek ahelyett, hogy kikövetelnék minden településen élőnek az igazságos rezsicsökkentést, a kilencezer forintos rezsiutalvánnyal kampányolnak, és csak Orbán Viktornak akarnak megfelelni. Hozzátette: az ellenzéki jelöltek a lakosság bizalmából lesznek polgármesterek, az ő érdekeiket képviselik, ezért lesznek sikeresebbek is.

Hiányolta a kormányt, a Fideszt és "a nemzet bozótharcosát", Kósa Lajost (Fidesz), aki - mondta - a lángoló őserdőt bozóttűznek titulálta. "Kósa Lajos fejében nemhogy a bozót, hanem az értelem szikrája sem lángol" - fogalmazott.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, a kormánypártok szerint nincs klímaváltozás, de ha mégis létezik, akkor biztos "valamiféle liberálszocialista, kommunista, biciklista, Soros-ügynök, migráns" találmány. Ez a hozzáállás az Orbán-közeli oligarchák érdekeit szolgálja, hiszen látni, hogy Mészáros Lőrinc hogyan terjeszkedik az energetikai piacon - közölte.

Elmondta, lehet, hogy most nem tudták a Fideszt "bekényszeríteni" a parlamentbe, de október 13-án lehet cselekedni. A közös jelöltekkel felszabadíthatják a magyar városokat a Fidesz-uralom alól - hangoztatta. Szerinte a győztes ellenzéki jelöltekkel az önkormányzatok is tenni tudnak a klímaváltozás ellen, energiahatékonysági beruházásokkal, a levegőtisztaság biztosításával, a tömegközlekedés szervezésével.

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy látta, a magyar emberek többsége is tudja, ha most nem cselekszünk a klímaváltozás ellen, akkor gyerekeink, unokáink az élhető lakóhelyért, az élelemért és a vízért fognak háborúzni. Szerinte amikor a kormánypártiak nem jelennek meg egy ilyen nagyon fontos ülésen, nyíltan kimondják: "magasról tesznek a magyar emberek egyik legégetőbb problémájára és a gyerekeink jövőjére".

Azt mondta, Orbán Viktor és kormánya Tarlós István együtt tagadja a klímaváltozás veszélyeit és esélyt sem ad a magyar embereknek a felkészülésre. Október 13-án azonban a városok esélyt kapnak arra, hogy saját hatáskörben tegyenek a klímaváltozás ellen - hangoztatta. Hozzátette: Budapesten Karácsony Gergely baloldali főpolgármester-jelölt arra készül, hogy "a megafonba idétlenkedő" Tarlós Istvánt leváltva a fővárosiakat megvédje a közelgő veszélytől.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője a kormányoldalról szólva úgy fogalmazott: Magyarországnak "szinte betonba öntött, klímaszkeptikus" és "vak" kormánya van,

a legnagyobb kormánypárt politikusai pedig "nem látják az égő bozóttól az erdőt",

az éghajlatváltozást pedig "kommunista trükknek", "politikai csatatérnek tartják".

Hangsúlyozta: elvárják a miniszterelnökről és a kormánytól, hogy a magyar emberek érdekében felelős döntéseket hozzanak az éghajlatváltozással kapcsolatban és az ENSZ rendkívüli klímacsúcsán ennek megfelelően vegyen részt.

Szerinte a miniszterelnöknek támogatnia kellene a klímavészhelyzet kihirdetését, a klímatörvény megalkotását, és egy klímaügyi és fenntarthatósági minisztérium létrehozását.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője a kormányt "semmirekellőnek" nevezve arról beszélt: le kell váltani a jelenlegi kabinetet, mert alkalmatlan arra, hogy olyan globális kérdéseket kezeljen, mint a klímaügy vagy a menekültkérdés.

Az önkormányzati választásokról szólva úgy vélte: a kormánypárti polgármesterek asszisztáltak ahhoz, hogy önkormányzatok helyett újra tanácsrendszer legyen Magyarországon, eltűrték, hogy elvegyék a településektől az iskolákat, "eladták, elárulták a falvaikat, városaikat". Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta:

szó sincs arról, hogy polgárháborút szeretnének:

azt akarják megmutatni, hogy lehet ennél szabadabb, önállóbb életet élni, és hogy a települések nem alávetettjei a végrehajtó hatalomnak. Felszabadítjuk ezeket a városokat és településeket, ez a választás erről szól - értékelt.

Az elnöklő Latorcai János a felszólalások után megállapította, hogy a Ház nem határozatképes. Jelezte: a Fidesz és a KDNP arról tájékoztatta, nem vesz részt az ülésen, ezért nem lát lehetőséget arra, hogy a határozatképességet helyreállítsák. Így bezárta az ülést. A parlament soron következő ülésének időpontját egyelőre nem közölték.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Hogyan lőttek ennyire mellé a közvélemény-kutatók Amerikában? Szakértő válaszol

Dacos ellenállás alakult ki a közvélemény-kutatókkal szemben a Trump-szavazók körében, így a felmérések torz képet mutattak - mondta az InfoRádióban az NKE John Lukács Intézetének munkatársa, Glant Tibor. Szerinte nagy változást hozhat, ha mindhárom hatalmi ág konzervatív többségű lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A tegnapi nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel pedig Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a szövetségi törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, a szenátusban legalábbis biztosan. A képviselőházi erőviszonyok nagy eséllyel a híresen lassan számoló Kalifornián múlhatnak. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×