Infostart.hu
eur:
367
usd:
327.91
bux:
142258.28
2026. október 7. szerda Amália
Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter és Lovász László, az MTA elnöke (b-j) az Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az MTA dísztermében 2019. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Palkovics László: több pénz jut a kutatás-fejlesztésre

Az Országgyűlés keddi döntése fontos előrelépés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújításában, a kormány az új keretek között 32 milliárd forinttal több támogatást szán a területre - nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter

Mint mondta, a törvényi szintű szabályok megalkotásával lehetővé válik az intézményrendszer és finanszírozás nemzetközi mintákon alapuló korszerűsítése.

Hangsúlyozta, a 2020-as költségvetés júliusban várható elfogadásával a ráfordítások is nagymértékben növekednek a jobb teljesítmény érdekében. A változásokkal az állami finanszírozású kutatóhelyek kutatási eredményei találmányokban, szabadalmakban hasznosulhatnak, erősödik az együttműködés a tudományos élet, a felsőoktatás és a gazdaság szereplői között - mondta a miniszter, hozzátéve: a bővebb hazai forrás és a sikeresebb uniós pályázati szereplés feltételeinek megteremtése elsősorban a magyar kutatók érdekeit szolgálja.

Az Országgyűlés keddi döntése értelmében az Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd. A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.

Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A „tükörkép-molekulákkal” kapcsolatos felfedezésekért járt a kémiai Nobel-díj

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×