Az MTA székházában tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Lovász László kiemelte:

a magyar kormány eddig nem tudott érdemi választ adni arra, miért lesz jó, ha a kutatóintézetek nem az MTA égisze alatt dolgoznak tovább.

Jól működő, magas színvonalú irányítás alatt volt eddig az akadémiai kutatóhálózat. Az elért eredményeket és a rendelkezésre álló forrásokat tekintve az MTA kutatóhálózata Európa legjobbjai közé tartozik - hangsúlyozta Lovász László.

Az MTA elnöke hozzáfűzte: a kormány által emlegetett alacsony innovációs teljesítmény nem fog attól javulni, ha az MTA alapkutatást végző intézeteit kiveszik a köztestület felügyelete alól.

A kutatóintézet leválasztása ellenben nagyon komoly jogi problémákkal fog járni.

A kormány június 4-én nyújtotta be a kutatás, fejlesztés és innovációs (KFI) rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát.

A javaslat értelmében az MTA kutatóintézetei az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) kerülnek, amelynek tizenhárom fős irányító testületébe hat főt az MTA, hat főt a kormány delegál.

A tervezett módosítás emellett létrehozza a tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány KFI tevékenységével kapcsolatban.

Lovász László elmondta: az MTA álláspontja szerint rendkívül aggályos, hogy a javaslatban nincs biztosíték a kutatóintézetek alapfinanszírozására, és nincs törvényi biztosíték a kutatóhálózat képviseletére sem az ELKH-t vezető testületben. Emellett javaslat sérti az MTA tulajdongyakorlási jogait is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megkérdőjelezhető tárgyalási módszerekhez, fenyegetőzéshez folyamadott az elmúlt egy évben a minisztérium és az MTA közötti egyeztetéseken és a nyilvánosságban - tette hozzá.

Az MTA elnöke ezért a parlamenti frakcióvezetőknek írt levélben kérte, hogy az országgyűlési képviselők fontolják meg a tervezet elfogadását.

Újságírói kérdésre Lovász László kitért arra is: úgy látja, hogy az Akadémia továbbra is fontos intézmény marad a magyar tudományos életben. Az MTA elnökeként elsődleges céljának tekinti, hogy ne romoljanak a kutatók munkakörülményei az új rendszerben.

Elmondta azt is, nagyon reméli, és mindent megfognak tenni azért, hogy a magyar tudósok ne hagyják el az országot a változások miatt.

A kormány célja, hogy több kutatás legyen, több támogatásból

Az Országgyűlés előtt lévő, a hazai kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítási javaslat elsődleges célja, hogy több kutatás legyen, amely hatékonyan segíti a magyar gazdaságot - reagált az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Mint írják, minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára. Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért mind az intézményrendszert, mind a pénzügyi finanszírozást meg kell erősíteni.

A 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal tovább növeljük a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, megteremtjük az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit

- közölte a tárca.

A közlemény szerint az eddigi széttagoltság megszüntetésével megvalósul a kutatás-fejlesztés és innováció egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozása. A változásokkal a kutatóintézeti hálózat autonómiája nő, hiszen közvetlenül a Parlament, és nem egy választott tagokból álló köztestület alá kerülnek. A kutatóhálózatot egy kétharmad részben a tudomány művelőiből álló, a minőségért személyükben felelősséget vállaló testület irányítja.

Javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya is.

A kormány az átalakítás részeként egy éven át tárgyalt a kompromisszumos megoldás kialakítása érdekében az Akadémia vezetésével, eredménytelenül, holott meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedése céljából biztosított többletforrás és annak hatékonyabb, teljesítményalapú felhasználása a hazai kutatók érdekeit és eredményeik jobb hasznosulását szolgálja - közölte a minisztérium.