A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek.

Fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által - a jelöltté válás előtt - elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog.

A kormánypártok lex Czeglédyként emlegették a javaslatot, amelyet azután nyújtottak be, hogy a DK képviselőjelöltként szerepeltette a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát az EP-választási listáján, a Nemzeti Választási Bizottság pedig - mivel az ellenzéki pártok delegáltjai nem szavazták meg - a bíróság kezdeményezését visszautasítva nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát.

Elhalasztották a köznevelési törvény zárószavazását

A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés 180 igen és négy nem szavazattal elhalasztotta a köznevelési törvény zárószavazását.

A kormányzati törvényjavaslat módosította volna az intézményvezetőkre vonatkozó szabályokat, a magántanulói jogviszonyt, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.

Döntés az akadémiai kutatóhálózatról

Az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.

Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése.

Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd.

Palkovics László kiemelte, a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.

A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.

Elfogadták a honvédségnél rendszeresíthető beosztások számáról szóló határozatot

Legfeljebb 37 650 státuszban újra meghatározta az Országgyűlés a Magyar Honvédség békeidőszaki, rendszeresíthető beosztásainak számát.

Ez nem tartalmazza a rendelkezési állomány státuszainak számát, a minisztériumban, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél kirendeléssel szolgálatot teljesítő állomány rendszeresített beosztásainak számát, sem

a különleges jogrendre vonatkozó, hadi állománytáblákban rendszeresített, legfeljebb 20 000 önkéntes tartalékos beosztást.

A jogszabályt 133 igen szavazattal, 49 nem ellenében, négy tartózkodással fogadták el a képviselők.

A honvédség állománycsoportonként meghatározott státuszainak számát kormányhatározat fogja megállapítani.

A javaslat elfogadása biztosítja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásához szükséges keretet. A keretszám teljes felhasználása, a státuszok rendszeresítése ütemezetten, csak a feladat tényleges végrehajtásakor történik meg - áll az indoklásban.

Az Országgyűlés engedélyt adott az USA fegyveres erőinek magyarországi állomásozására

A parlament engedélyt adott az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozására.

A képviselők 162 igen szavazattal, három nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló - kétharmados támogatást igénylő - határozati javaslatot.

Az engedély megadása a magyar és az amerikai kormányok között létrejött, két hete ratifikált védelmi megállapodás életbelépésének egyik feltétele volt, mivel az alaptörvény értelmében a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatását.

Elhalasztották a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését

A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról is döntött az Országgyűlés.

A kormány kezdeményezését 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők.

Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa "a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták" megnyugtató lezárását.