A dokumentum felidézi, hogy az MTA vezetése az elmúlt hetekben mindent megtett azért, hogy a törvényjavaslat az MTA Közgyűlésének és Elnökségének határozatait, továbbá az MTA kutatóinak, vezetőinek és dolgozóinak egységes kiállását figyelembe véve szülessen meg.

Az MTA fenntartja azt az álláspontját, amelyet az Akadémia 191. közgyűlésén hozott, és tiltakozik kutatóhálózatának elcsatolása ellen. Mint írják, semmilyen tartalmi érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni, miért kényszerülnének a kutatók elhagyni az évtizedek óta politikától független Akadémiát.

Mint írják,

számos érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett,

hiszen a több évtizedes együttműködés során számos szinergia alakult ki a nemzetközi kapcsolatok, a tudomány népszerűsítése, kutatások minőségbiztosítása, országos projektek szervezése terén, sőt válsághelyzetek kezelésében is (mint pl. a vörösiszap-katasztrófa). A közlemény szerint az elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát is felvet, a kutatási szerződések érvényességétől kezdve az ingatlanok használatáig.

"Alkotmányossági aggály, hogy az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne (pl. az MMA továbbra is fenntarthat közfinanszírozású kutatóintézeteket)" - olvasható a közleményben, amely szerint a létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, illetve titkárságának egyetlen közfeladata a kutatóhálózat működtetése lenne, de az ehhez szükséges feltételeket a törvénytervezet szerint az MTA-nak kell biztosítania. "Miért van akkor szükség az új szervezetre?" - teszik fel a kérdést.

A közlemény kitér arra is, hogy az MTA 191. közgyűlése új irányítási struktúrát javasolt az intézethálózat számára, amely lehetővé tenné az intézethálózat rugalmasabb működését, és figyelembe veszi a kormány igényét az innovációval kapcsolatos céljainak hatékonyabb megvalósítására. Kiemelték, bár a javaslat az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul, annak több fontos eleme nem épült be a törvényjavaslatba.

Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; a törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét.

Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület (IT) kétharmados többséggel határozzon olyan kérdésekben, mint például az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, kutatóintézet-vezetők kinevezése. A törvénytervezet azonban a legfontosabb kérdésekben 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.

A köztestület közleménye bírálja továbbá, hogy nem szerepel a szövegben az MTA-nak az a javaslata, hogy "a delegáltak az Irányító Testület munkájában tudományos meggyőződésük szerint vesznek részt. Az Irányító Testület szavazásra jogosult tagja más személlyel nem helyettesíthető, szavazati jogának gyakorlására más személy nem jogosítható fel."

Az MTA kifogásolja, hogy a törvénytervezetben az intézményfenntartás elemei nincsenek tételesen rögzítve, például kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bére, pedig szerintük egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását.

A tudós testület tiltakozik "a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátása" ellen is, szerintük az MTA tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása az Alaptörvénybe ütközik.

Kifogásolják továbbá, hogy elmaradtak az MTA társadalmi rangjához méltó tárgyalások, mint írják, egy év alatt sem kaptak részletes indoklást kutatóhálózatának elvételére, nem ismerhették meg az ITM részletes szakmai elképzeléseit. "Az elmúlt egy évben az ITM végig azzal tartotta nyomás alatt az MTA-t, hogy a törvény szerint neki járó alaptámogatást csak részben adta át" - olvasható a dokumentumban.