eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumkertben 2019. március 15-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A március 15-i ünnepségek legfontosabb történései egy helyen

Központi ünnepségekkel, Orbán Viktor beszédével, ellenzéki megmozdulással, valamint állami elismerések és díjak átadóival zajlott az idei március 15-i megemlékezéssorozat. Az InfoRádió és az Infostart mindezekről tudósított, több exkluzív interjút is közreadott, illetve a kokárdáról és a reformkori konyháról is készített összeállítást.

Végre úgy élhetünk, ahogy mindig szerettünk volna - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeum előtt március 15-e ünnepén. Azt kívánjuk Európa népeinek, hulljon le szemükről a hályog. Szabaduljanak meg a farkasvakságtól, vegyék észre, hogy a liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat - mondta.

A május 26-ai európai parlamenti választásokra kitérve kifejtette:

'48-ban a magyarok harcoltak legtovább, '56-ban szembefordultak a világ legnagyobb hadseregével és megállították a migrációt a déli országhatáron.

"Új, erős Európát akarunk, olyan vezetőkkel, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget oda."

Orbán Viktor beszéde itt teljes hosszában meghallgatható.

A világ magyarságát március 15-e előestéjén köszöntötte Orbán Viktor. Akárcsak 1848-ban, úgy ma is igaz, hogy csak a jövőjük érdekében együtt cselekvő, erős és öntudatos nemzetek állhatnak meg a birodalmi fenyegetésekkel szemben - írta levelében a miniszterelnök.

Pártrendezvények

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint csakúgy, mint 1848-ban, most is a sajtószabadságért kell küzdeni Magyarországon, mivel a mai kormányzó pártok mindent megtesznek, hogy ne legyen szabad sajtó. A Szabad sajtó-díj március 15. alkalmából tartott átadásán az 1848-as forradalom eseményeire utalva azt hangoztatta, hogy a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert nélküle nincs szabadság.

Itt van a küzdelem ideje, nem elég morgolódni, nem elég panaszkodni, nem elég suttogva megbotránkozni - mondta a Demokratikus Koalíció március 15. alkalmából tartott pénteki ünnepi megemlékezésén a párt elnöke. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: a diktátorokat a parlamenti és parlamenten kívül ellenzék csak közösen tudja megbuktatni.

Ellenzéki rendezvény

A teljes parlamenti ellenzék és sok ezer civil ünnepelt együtt március 15-én délután a Szabad sajtó úton. Hadházy Ákos a köztévé blokádjára szólított fel. Jávor Benedek szerint az 1848-as eszméket kell ma is megvédeni. Márki-Zay Péter elmondta, "a hatalom '48-ban is megtanulta, hogy az összefogás veszélyes". A Pedagógusok Demokratikusok Szakszervezete emlékeztetett a május 1-jére tervezett megmozdulásukra.

A rendezvényen felolvasták az ellenzék 12 pontját - beszédek és főbb történések itt.

Az ellenzéki tüntetés résztvevői közül többen a Kossuth térre vonultak. A tüntetésen felszólaló ellenzéki politikusok és civilek közösen kitűzték a rendezvényen is felolvasott, nyolcpontos Márciusi kiáltványt az Országház kapujára.

Állami díjak és elismerések

Összesen négy díjátadó ünnepséget tartottak a napokban. Kezdésként sorra vettük a március 15-én odaítélt elismerések rangsorát és a legismertebb díjazottakat.

Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja - jelentette ki Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszédében az Országházban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket.

A Kossuth Nagydíjat Törőcsik Mari kapta - előtte egy összeállítással és egy korábbi interjúval tisztelegtünk. Mivel személyesen nem tudott jelen lenni a rendezvényen, Orbán Viktor maga vitte el neki a kitüntetést, erről később egy videót is közzétettek.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Kulin Ferencet. Az irodalomtörténész a rendszerváltás előtt a Mozgó Világ főszerkesztőjeként, utána pedig az MDF politikusaként egészen a kétezres évekig a magyar közéletnek is meghatározó alakja volt. "A szakmám nagy felületen tapad a politikához" - az InfoRádió ünnepi interjúját itt olvashatják és hallgathatják meg.

"Egy rendezőnek örökre gyereknek kell maradnia, hogy ne felejtsen el önfeledten játszani" – véli Csiszár Imre. A Kossuth-díjjal kitüntetett rendező most épp Zalaegerszegen próbál egy Shakespeare-darabot - erről is beszélt az InfoRádióban.

  • Március 12-én adták át a Magyar Érdemrendeket, illetve az állami művészeti díjakat - Trokán Péter és a Rippel fivérek is állami kitüntetést kaptak - itt a teljes lista.
  • Március 13-án a miniszteri művészeti és egészségügyi díjak átadására került sor, Mága Zoltán, Szente Vajk és az Animal Cannibals is állami díjat kapott. A lista itt olvasható.

Tényleg rosszul tűzték fel a kokárdát Petőfi Sándorra

Ez a hagyomány azóta is megmaradt: a legtöbben ugyanis máig az olasz trikolórt hordják mellükön március 15-én. A vesztes szabadságharcot követő Habsburg-önkényuralom idején a tiltott kokárda helyett Kossuth-szakállat hordtak az emberek. Számos érdekességet mondott el a kokárdáról, használatáról és jelentéséről Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

Petőfi Sándor kákabélű volt, Jókai fel sem ismerné a bablevesét

Milyen volt a reformkori konyha, mit ettek, mit kedveltek a XIX. század közepének jeles alakjai? Erről beszélt Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője az InfoRádióban. Érdekességek és menük a polgári és a paraszti étkezésből, izgalmas történetek Budapest és Magyarország átalakulásáról ebben a cikkben.

Van még egy ünnepnap, ami 1848-hoz kötődik - óriászászlóval tisztelegtek

1848-ban március 16-án vezették be, hogy nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézményben kötelező legyen a nemzeti lobogó és az ország címerének használata. Az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává. Tudta, hogy nem is piros-fehér-zöld a magyar zászló hivatalos megnevezése?

Az ünnepnap alkalmából egy 1848 méter hosszú zászlót feszítettek ki Budapesten az Opera és a Hősök tere között az Andrássy úton - ezt egy látványos videó örökítette meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 12:10
×
×
×
×