INFORÁDIÓ 
2019. április 19. péntek
Emma

magyar zászló és címer napja

március 15.

országgyűlés

Itt egy újabb ünnepnap, ami 1848-hoz kötődik

Itt egy újabb ünnepnap, ami 1848-hoz kötődik

1848-ban, ezen a napon vezették be, hogy nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézményben kötelező legyen a nemzeti lobogó és az ország címerének használata. Az Országgyűlés 2014 - ben nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává.

A magyaroknak a többi európai nemzet közül majdhogynem a legrégebbi időktől kezdve van zászlója és címere, Ezek az ábrázolások fennmaradtak. A kora középkorból képek és pecsétek maradtak fenn, sőt, olyan külföldi ábrázolásokról is tudunk, amelyek ugyanazt a színkompozíciót mutatják - a vörös-ezüst vagy vörös-fehér sávozatot -, amely ma is a magyar címek egyik legfontosabb kelléke - mondta az InfoRádiónak a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese.

Vörös-ezüst-zöld a hivatalos megnevezése a színeknek, nem a piros-fehér-zöld. Ennek az a magyarázata, hogy

kialakult azt szokás, gyakorlat, miszerint színre színt, vagy fémre fémet nem lehet tenni.

Miután pajzson szerepeltek ezek a színek, vörös színű pajzsra nem lehetett fehér színt tenni, csak valamilyen fémet, aranyat vagy ezüstöt. A vörös-ezüst sávozat a szakértő szerint úgy alakulhatott ki, hogy a kezdeti időben a magyar királyok egyszínű vörös pajzsát keresztbe megerősítették egy fémdarabbal. Ez olybá tűnt, mintha egy vörös-ezüst színkompozícióról lenne szó.

Rácz György, arról is beszélt, hogy a Szent Korona gyöngyei is a vörös-ezüst színkompozíciót viselik, és mivel ezek nem különösebben értékes gyöngyök, nyilvánvalóan a színük miatt választották ki azokat.

"Ha elfogadjuk azt, hogy Kálmán király korában állíthatták össze a koronát, akkor már a XI. század elejére visszavihető a vörös-ezüst sávozatnak a színekben való megjelenését."

A címert a csatában a pajzsra festették, a lobogó pedig a csapatok egységét jelképezte, és nem feltétlenül kellett ugyanazt az ábrázolást tenni a lobogóra, mint a címerre.

A zöld szín is nagyon régi, már a Képes krónikában (A Képes krónika egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában. Szerzője feltehetően Kálti Márk, a székesfehérvári királyi egyház akkori őrkanonoka) szerepel a kettős kereszt talapzatán - mondta a szakértő.

A kettős kereszt IV. Béla óta szerepel a magyar királyi pecséteken. Ahogy a címerelemek egyesültek a XV-XVII. század folyamán - a sávozott pajzs és a kettős kereszt a talapzattal -, úgy alakult ki ennek a hármas színegységnek a kompozíciója.

A XVII-XVIII. században többször előfordul ez színkompozíció, de még nem abban a formában, ahogyan azt végül 1848-ban törvényerőre is emelték, hogy azonos méretben szerepel rajta a piros a fehér és a zöld sáv.

Nyitókép: Pixabay.com

Kapcsolódó hang

Magyar zászló és címer napja
 


A címlapról ajánljuk

Megszólalt Dárdai Pál

A Hertha BSC labdarúgócsapatának vezetőedzői posztjáról távozó Dárdai Pál a jövőjéről...
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018