eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Diákok ebédelnek a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskola ebédlőjében 2014. május 9-én. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Mégsem lesz 9 évfolyamos az általános iskola Magyarországon?

Lapértesülés szerint nem lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

„A Nat-tervezet módosítása során az önök által teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból” – többek között ez áll abban a levélben, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött az új alaptantervről részletes véleményt készítő Civil Közoktatási Platformnak.

Az alaptanterv tervezetét ugyanis – mondta Csépe Valéria, az új Nat-ot kidolgozó kutatócsoport vezetője a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti közoktatási konferenciáján – az elmúlt hetekben átdolgozták,

a beérkezett vélemények alapján elkészítették az a javaslatot, amely alapján a kodifikációs eljárás elindulhat.

A tervezet szeptember elején nyilvánosságra hozott változata alapján az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lett volna kötelező, a szülők döntöttek volna arról, szükségük van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek - írja az Eduline.

Az iskolai felkészítő osztályokban külön hangsúlyt kapott volna a mozgás fejlesztése, az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés és észlelés, a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet, valamint a logikai készségek fejlesztése.

A nulladik évfolyam bevezetésének tervét több szakmai szervezet bírálta. A Civil Közoktatási Platform úgy fogalmazott, a „lemaradó, problematikus gyerekek” számára az iskolában szervezett felkészítő évfolyam szegregációt eredményez,

megbélyegzi a benne résztvevőket, akár egy egész életre maradandó károsodást okozhat személyiségfejlődésükben.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület úgy reagált az ötletre, hogy az előkészítő évfolyam ötlete figyelmen kívül hagyja a gyerekek érdekeit, sőt az óvodák és óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. „Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvodából, ahová három éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni” – írták véleményükben, hozzátéve: a még nem iskolaérett gyerekeknek szól a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége, „ami azt biztosítja, hogy az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni, iskolaéretté válni”.

Évek óta tart a vita a kilencosztályos iskoláról

A kilencosztályos iskola bevezetésének ötlete nem először került elő, 2017 márciusában Balog Zoltán akkori miniszter bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, ám arról még viták zajlanak, hogy a négyéves óvoda, az ötéves alsó tagozat vagy a 3+3+3 éves általános iskola kialakítása lenne-e a jó megoldás.

Palkovics László – még oktatási államtitkárként – néhány nappal később arról beszélt, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot pedig az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, a gyerekek többségének a tanulási képességeit ez ugyanis jelentősen javítaná. Hozzátette: hasonló rendszer működik Németországban, Finnországban és Franciaországban, ezek az országok a PISA-felméréseken éppen azért teljesítenek jól, mert az alapkészségek fejlesztésére több időt szánnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×