eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Diákok ebédelnek a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskola ebédlőjében 2014. május 9-én. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Mégsem lesz 9 évfolyamos az általános iskola Magyarországon?

Lapértesülés szerint nem lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

„A Nat-tervezet módosítása során az önök által teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból” – többek között ez áll abban a levélben, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött az új alaptantervről részletes véleményt készítő Civil Közoktatási Platformnak.

Az alaptanterv tervezetét ugyanis – mondta Csépe Valéria, az új Nat-ot kidolgozó kutatócsoport vezetője a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti közoktatási konferenciáján – az elmúlt hetekben átdolgozták,

a beérkezett vélemények alapján elkészítették az a javaslatot, amely alapján a kodifikációs eljárás elindulhat.

A tervezet szeptember elején nyilvánosságra hozott változata alapján az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lett volna kötelező, a szülők döntöttek volna arról, szükségük van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek - írja az Eduline.

Az iskolai felkészítő osztályokban külön hangsúlyt kapott volna a mozgás fejlesztése, az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés és észlelés, a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet, valamint a logikai készségek fejlesztése.

A nulladik évfolyam bevezetésének tervét több szakmai szervezet bírálta. A Civil Közoktatási Platform úgy fogalmazott, a „lemaradó, problematikus gyerekek” számára az iskolában szervezett felkészítő évfolyam szegregációt eredményez,

megbélyegzi a benne résztvevőket, akár egy egész életre maradandó károsodást okozhat személyiségfejlődésükben.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület úgy reagált az ötletre, hogy az előkészítő évfolyam ötlete figyelmen kívül hagyja a gyerekek érdekeit, sőt az óvodák és óvodapedagógusok munkáját is megkérdőjelezi. „Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvodából, ahová három éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni” – írták véleményükben, hozzátéve: a még nem iskolaérett gyerekeknek szól a plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége, „ami azt biztosítja, hogy az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni, iskolaéretté válni”.

Évek óta tart a vita a kilencosztályos iskoláról

A kilencosztályos iskola bevezetésének ötlete nem először került elő, 2017 márciusában Balog Zoltán akkori miniszter bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, ám arról még viták zajlanak, hogy a négyéves óvoda, az ötéves alsó tagozat vagy a 3+3+3 éves általános iskola kialakítása lenne-e a jó megoldás.

Palkovics László – még oktatási államtitkárként – néhány nappal később arról beszélt, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot pedig az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, a gyerekek többségének a tanulási képességeit ez ugyanis jelentősen javítaná. Hozzátette: hasonló rendszer működik Németországban, Finnországban és Franciaországban, ezek az országok a PISA-felméréseken éppen azért teljesítenek jól, mert az alapkészségek fejlesztésére több időt szánnak.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×