Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Seszták: a 3-as metró rekonstrukciója fővárosi feladat

Idén télen is garantált a biztonságos földgázellátás, és a kormány kész a 3-as metró forgalomtechnikai felújításának támogatására, ám a rekonstrukció fővárosi feladat – mondta a fejlesztési miniszter az Országgyűlés Költségvetési bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Magyarország 2020 után is meghatározó szerepet kíván játszani a klímaváltozás elleni küzdelemben, és 2018-ig minden magyar háztartásban – másodpercenként 30 megabites sávszélességgel – elérhető lesz az internet – közölte az Országgyűlés Költségvetési bizottsága előtt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

Az idén télen is garantált a biztonságos földgázellátás, a tárolóink több mint 50 százalékban meghaladták a feltöltöttségüket, 3,7 milliárd köbméter földgáz volt letárolva ezekben a tárolókban az első kitárolási napon, ez 13 százalékkal több, mint a múlt évi szint” - közölte Seszták Miklós.

Mesterházy Attila, a bizottság szocialista elnöke a 3-as metró felújításáról kérdezte a tárcavezetőt, ahogy a jobbikos Hegedűs Lórántné is.

„Kívülről nézve úgy tűnik, mintha két fideszes politikus nem tudna megegyezni egymással, tehát minthogyha nem ismernék a mobiltelefon vagy a személyes találkozásnak a lehetőségét” - mondta Mesterházy Attila.

Seszták Miklós erre aláhúzta, hogy a 3-as metró felújítása a főváros feladata, de a kormány 135 milliárd forintnyi uniós támogatást kész biztosítani.

„Értelemszerűen, ha ettől magasabb ajánlatok fognak érkezni, hogy ennek a finanszírozása milyen formából és milyen forrásból fog megoldódni, van több elképzelésünk is, erre akkor tudunk visszatérni, ha érdemben a bejövő pályázatok után a forrás biztosításának szükségessége felmerül. Természetesen készek vagyunk arra, hogy minden olyan támogatást, ami az M3-as metró forgalomtechnikai felújításához – üzemképességének biztosításához – szükséges, azt megadja a kormány” - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetőjének kérdésére, hogy miért vágnak bele a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésébe, ha ez bizonyos szakértők szerint 2400 év alatt térülne meg, Seszták Miklós azt felelte, hogy e beruházás esetében nem a néhány éves megtérülési mutatót kell vizsgálni, ugyanis célja, hogy a vonal révén, a Szuezi-csatornán keresztül Kínából érkező hajókról, Pireuszban lepakolt, majd a Balkánon továbbszállított töménytelen mennyiségű áru Magyarországon keresztül jusson el Európába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×