Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
322.07
bux:
0
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Gyurcsány adóprogramjai: négy év alatt már a hetedik

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 óta minden évben kétszer ígéretet tett az adók csökkentésére. A 2006-os választások előtt törvénnyel is megerősített programnak azonban eddig csak az ellenkezője valósult meg. Az InfoRádió összeállítása sorrendbe szedi az elmúlt négy év látványosan születő és gyorsan elhaló kormányfői javaslatcsomagjait.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már 2005 februárjában az arányos közteherviselés fontosságát hangsúlyozta évértékelő és egyben programadó beszédében. Akkor hangzott el a "Munka, otthon, biztonság" azóta több változatban újraszülető hármas jelszava.

"Most, 2005-ben a következő öt évre átfogó, valamennyi adónemet érintő, alapirányát tekintve az adóterheket, járulékterheket csökkentő, a gazdaság versenyképességét és a társadalmi igazságosságot egyaránt szolgáló adóreformot fogunk elindítani." - mondta akkor a kormányfő.

Aztán 2005 májusában megszületett a "Száz lépés" programja. Ebben a miniszterelnök ezermilliárd forintos adóreformot ígért, amelyet öt év alatt kívántak megvalósítani. 2006-ra máris 300 milliárddal csökkentették volna az adóbevételeket. A tervekben az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás és az iparűzési adó mérséklése szerepelt.

"Nem tudnak mondani olyan adófajtát, ahol ne csökkentek volna az adók. Megígértük, megtettük." - jelentette ki egy 2006-os, MSZP-s kampányfilmben a miniszterelnök.

Az Orbán Viktorral folytatott televíziós vitában pedig azt mondta: "Olyan országot szeretnénk, amelyben van értelme dolgozni. Olyan országot, amelyben nem beszélnek adócsökkentésről - mert arról a politikusok szoktak beszélni -, hanem amelyben teszik. Volt már, aki beszélt róla, ön is, elnök úr. 1998-ban radikálisat ígért. Tudja, mi lett belőle? Semmi!"

Végül semmi sem lett az MSZP ötéves adócsökkentési programjából sem, pedig arról törvény is született.

2006 májusában megjelent a "Szabadság és szolidaritás" kormányprogramja a "sikeres, modern és igazságos Magyarországért". Egy hónap múlva azonban az MSZP kiterítette a kártyáit. 2006 júniusában ugyanis Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén bejelentette: "És harmadsorban teszünk olyan lépéseket, amelyek az általános adószinteket növelni fogják."

Ekkor indult el az "Új Egyensúly", vagy közismertebb nevén a konvergenciaprogram. Ebben a választási ígérettel és a kormányprogrammal szöges ellentétben drasztikus megszorítások szerepelnek. Az adócsökkentési programot elhalasztották, sőt a kormány megemelte a közterheket és új adófajtákat vezetett be.

"Annak semmi értelme nincs, őszintén szólva, hogy úgy vezessünk be ingatlanadót, hogy ez újabb terhet jelentsen valakiknek, közben pedig nem világos, hogy ez milyen hosszabb távú célt szolgál, és melyik az a másik oldal, ahol meg csökkennek az adók" - fejtette ki 2007 szeptemberében a Parlamentben Gyurcsány Ferenc, amikor egy 48 pontos programot hirdetett meg. Ezt követte 2007 októberében az úgynevezett "tisztasági csomag", de ez sem valósult meg.

Idén februárban startolt az "Új polgárosodás" programja, amely a munkára, a tudásra és a tulajdonra épít. Ez 2009-re kétszázmilliárdos köztehercsökkentést irányzott elő.

Most, a "Megegyezés" című javaslatban évente háromszázmilliárd forintos adómérséklésre tett ígéretet a miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tóth Gábor: az állami egészségügyi ellátás jelenleg megkerülhetetlen

Tóth Gábor: az állami egészségügyi ellátás jelenleg megkerülhetetlen

Az állami és a magánellátás hosszú távon csak úgy választható szét, ha az állami orvosfizetések fel tudják venni a versenyt a magánszektoréval – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója, Tóth Gábor. Beszélt a kórházi fertőzések ügyéről is.

Izgalmas dupla ülést tart hétfőn az Országgyűlés, szavaznak a legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltánról is

Rendkívüli és rendes ülést is tart az Országgyűlés hétfőn, és a döntések is rendkívüliek lesznek: reggel szavaznak Hankó Balázs (Fidesz), Seszták MIklós (KDNP), valamint Magyar Péter miniszterelnök és Gurzó Mária (Tisza) mentelmi jogáról, majd voksolnak az államfő által legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltánról is, várhatóan a Ház nem választja meg a jelöltet. A „rendes” ülés 13 órakor Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.28. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tisza-kormány: jönnek az NVVH első nagy bejelentései, de kik vannak célkeresztben?

Tisza-kormány: jönnek az NVVH első nagy bejelentései, de kik vannak célkeresztben?

Két ülést is tart hétfőn az Országgyűlés: a Tisza Párt által kezdeményezett délelőtti rendkívüli ülésen Magyar Péter miniszterelnök, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről dönthetnek. Magyar esetében lopás, Hankó ügyében hűtlen kezelés, Sesztáknál pedig hivatali vesztegetés miatt kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész helyettese. A parlament várhatóan titkos szavazással dönt a legfőbb ügyész személyéről is, az államfő Szathmáry Zoltánt jelölte a posztra. Újabb nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására. Egy ügyészségi feljegyzés szerint a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz, valamint Szathmáry Zoltán testvéréhez is elvezetnek. Az Országgyűlés délután a múlt héten megkezdett rendes ülését folytatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×