Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Gyurcsány adóprogramjai: négy év alatt már a hetedik

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 óta minden évben kétszer ígéretet tett az adók csökkentésére. A 2006-os választások előtt törvénnyel is megerősített programnak azonban eddig csak az ellenkezője valósult meg. Az InfoRádió összeállítása sorrendbe szedi az elmúlt négy év látványosan születő és gyorsan elhaló kormányfői javaslatcsomagjait.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már 2005 februárjában az arányos közteherviselés fontosságát hangsúlyozta évértékelő és egyben programadó beszédében. Akkor hangzott el a "Munka, otthon, biztonság" azóta több változatban újraszülető hármas jelszava.

"Most, 2005-ben a következő öt évre átfogó, valamennyi adónemet érintő, alapirányát tekintve az adóterheket, járulékterheket csökkentő, a gazdaság versenyképességét és a társadalmi igazságosságot egyaránt szolgáló adóreformot fogunk elindítani." - mondta akkor a kormányfő.

Aztán 2005 májusában megszületett a "Száz lépés" programja. Ebben a miniszterelnök ezermilliárd forintos adóreformot ígért, amelyet öt év alatt kívántak megvalósítani. 2006-ra máris 300 milliárddal csökkentették volna az adóbevételeket. A tervekben az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás és az iparűzési adó mérséklése szerepelt.

"Nem tudnak mondani olyan adófajtát, ahol ne csökkentek volna az adók. Megígértük, megtettük." - jelentette ki egy 2006-os, MSZP-s kampányfilmben a miniszterelnök.

Az Orbán Viktorral folytatott televíziós vitában pedig azt mondta: "Olyan országot szeretnénk, amelyben van értelme dolgozni. Olyan országot, amelyben nem beszélnek adócsökkentésről - mert arról a politikusok szoktak beszélni -, hanem amelyben teszik. Volt már, aki beszélt róla, ön is, elnök úr. 1998-ban radikálisat ígért. Tudja, mi lett belőle? Semmi!"

Végül semmi sem lett az MSZP ötéves adócsökkentési programjából sem, pedig arról törvény is született.

2006 májusában megjelent a "Szabadság és szolidaritás" kormányprogramja a "sikeres, modern és igazságos Magyarországért". Egy hónap múlva azonban az MSZP kiterítette a kártyáit. 2006 júniusában ugyanis Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén bejelentette: "És harmadsorban teszünk olyan lépéseket, amelyek az általános adószinteket növelni fogják."

Ekkor indult el az "Új Egyensúly", vagy közismertebb nevén a konvergenciaprogram. Ebben a választási ígérettel és a kormányprogrammal szöges ellentétben drasztikus megszorítások szerepelnek. Az adócsökkentési programot elhalasztották, sőt a kormány megemelte a közterheket és új adófajtákat vezetett be.

"Annak semmi értelme nincs, őszintén szólva, hogy úgy vezessünk be ingatlanadót, hogy ez újabb terhet jelentsen valakiknek, közben pedig nem világos, hogy ez milyen hosszabb távú célt szolgál, és melyik az a másik oldal, ahol meg csökkennek az adók" - fejtette ki 2007 szeptemberében a Parlamentben Gyurcsány Ferenc, amikor egy 48 pontos programot hirdetett meg. Ezt követte 2007 októberében az úgynevezett "tisztasági csomag", de ez sem valósult meg.

Idén februárban startolt az "Új polgárosodás" programja, amely a munkára, a tudásra és a tulajdonra épít. Ez 2009-re kétszázmilliárdos köztehercsökkentést irányzott elő.

Most, a "Megegyezés" című javaslatban évente háromszázmilliárd forintos adómérséklésre tett ígéretet a miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×