A gomolyfelhők általában úgy alakulnak ki, hogy fölszáll a meleg levegő, és kicsapódik a nedvesség - mondta el az InfoRádiónak Horváth Ákos. A Balatoni Viharjelző Obszervatórium meteorológusa megjegyezte: a gomolyfelhő képződését nagyon kis hatás is ki tudja váltani.

Mint kifejtette, a Balaton hideg vízfelszíne miatt ott ritkán alakulnak ki gomolyfelhők. Budapesten, egy nagyvárosban viszont fordított a helyzet, itt a napsugárzás hatására létrejövő hő gyorsabban visszajut a légkörbe. Hortváth Ákos rámutatott, a nagyváros hőszigetként működik. Így sokszor 2-3 fokkal is melegebb van egy nagyváros szívében, mint egy zöldövezetben.

Ez persze, mint hozzátette, a légszennyezettséggel is összefüggésben lehet, de ez már másodlagos.

A meteorológus elmondta azt is, a vitorlázórepülőknél fontos, hogy megtalálják a láthatatlan hőbuborékokat, a termikeket, amelyek segítenek nekik az emelkedésben. Tőlük tudjuk, hogy egy-egy forgalmasabb közlekedési csomópontban is vannak ilyenek. A termikek a gomolyfelhő elődei.

Természetesen a gomolyfelhők nem járnak minden esetben csapadékkal, legalábbis nem a kialakulásuk helyén - jegyezte meg Horváth Ákos.