Senki sem kérte a Magyar Állami Földtani Intézet véleményét az M6-os autópálya alagútjának építésekor a terület geológiai viszonyairól - közölte Kordos László, az intézet igazgatója hétfőn az MTI-vel.

Az épülő M6-os autópálya egyik alagútja Bátaszék térségében csütörtök hajnalban omlott be. A rendőrség akkor azt közölte, hogy a beomlás az esőzések következtében meglazult talaj miatt történt. Az alagút déli portáljától számítva 520-570 méterre mind a keleti, mind a nyugati járat mintegy 100-100 méter hosszan omlott be. A járatok fölött csaknem 100 méter hosszú, 40 méter széles és 10-15 méter mély kráter keletkezett.

A részben beomlott bátaszéki alagút építésénél a terület geológiai viszonyairól senki sem kérdezte meg a kifejezetten az állami földtani kutatások végzésére alapított Magyar Állami Földtani Intézetet - írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Kordos László.

Az igazgató hozzátette, hogy a hazai nagyberuházásoknál rendszeresen mellőzik a megvalósíthatóságot alapvetően meghatározó helyi geológiai adottságok megismerését. Autópályák, alagutak, gyárak, zöldberuházások épülnek anélkül, hogy a tulajdonosok tisztában lennék az őket veszélyeztető és az általuk okozott földtani veszélyekkel. E gyakorlatnak egyik, valós katasztrófához vezető eredménye a bátaszéki alagútomlás - összegezte.

Véleménye szerint a másik hatalmas veszteség az épülő nagyberuházásokkal feltárt földtani képződmények kötelező vizsgálatának hiánya. Az esetenként milliárdos nagyságrendű beruházások ezreléknyi összegéből az állam továbbhasznosítható földtani ismeretei biztosítottak lennének, de mindezek hiányában erre esély sincs.

Kordos László kifogásolta azt is, hogy jelenleg nincs az állam földtani kutatásait, a nagyberuházások földtani elő- és követő kutatásait kötelezően meghatározó, valamint a Magyar Állam Földtani Intézet feladatait előíró jogszabály.