Titkos labor, hamis személyazonosság, és egy technológia, amelyet Washington évek óta próbál távol tartani Pekingtől. Kína saját fejlesztésű szuperchip-gépén dolgozik, amely alapjaiban változtathatja meg az erőviszonyokat a globális technológiai és katonai versenyben – írja exkluzív jelentésében a Reuters.

Egy szigorúan őrzött sencseni kutatólaboratóriumban kínai mérnökök egy olyan gép működő prototípusát hozták létre, amely képes lehet a mesterséges intelligenciához, okostelefonokhoz és modern fegyverrendszerekhez szükséges csúcskategóriás félvezetők előállítására.

A Reuters értesülései szerint a berendezés 2025 elejére készült el, jelenleg tesztelés alatt áll, és szinte egy teljes gyárcsarnokot betölt. A projektet az ASML volt mérnökei vezetik – az ASML az a holland vállalat, amely eddig egyedüliként volt képes úgynevezett extrém ultraibolya, vagyis EUV-litográfiai gépek gyártására.

Ezek a gépek a technológiai verseny középpontjában állnak: ultraibolya fénnyel marják a hajszálnál is ezerszer vékonyabb áramköröket a szilíciumlapkákba.

Minél kisebb az áramkör, annál erősebb a chip – és annál nagyobb az előny a katonai és gazdasági versenyben.

Kína prototípusa már képes EUV-fény előállítására, de működő chipeket egyelőre még nem gyárt. Ennek ellenére szakértők szerint a puszta létezése azt jelzi, hogy Peking jóval közelebb van a technológiai önállósághoz, mint azt korábban gondolták. Az eredeti kormányzati cél szerint 2028-ra készülhetnének el az első chipek, a bennfentesek azonban inkább 2030-at tartanak reálisnak – ami még mindig évekkel előrébb hozza a kínai áttörést.

A projektet a kínai vezetés kiemelt nemzetbiztonsági ügyként kezeli. A mérnökök hamis nevek alatt dolgoznak, titkos az is, hogy min munkálkodnak.

A programot sokan Kína „Manhattan-tervének” nevezik, utalva II. világháborús, titkos amerikai atomprogramra.

A háttérben a Huawei nevű cég koordinálja az országos együttműködést kutatóintézetek, beszállítók és gyárak között. A vállalat első embere, Ren Cseng-fei állítólag rendszeresen személyesen tájékoztatja a kínai felső vezetést az előrehaladásról. A mérnökök egy része a munkahelyén alszik, a telefonhasználatot korlátozzák, a csapatokat elszigetelik egymástól.

A kínai fejlesztés azonban egyelőre elmarad a nyugati színvonaltól, főként az optikai rendszerek terén, amelyekhez a holland ASML például a német Zeiss technológiáját használja. Peking ezért használt gépekből bontott alkatrészekkel, közvetítőkön keresztül beszerzett komponensekkel, valamint fiatal mérnökök százainak aprólékos visszafejtő munkájával próbálja pótolni a hiányt.

Washington eközben szigorítja az exportkorlátozásokat, és szövetségeseivel együtt igyekszik lezárni a kiskapukat.

A cél továbbra is az, hogy Kína legalább egy generációval lemaradjon a technológiai fejlesztésben.

A nagy kérdés az, hogy ez sikerülhet-e.