Infostart.hu
eur:
359.07
usd:
305.51
bux:
136402.99
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Az ukrán elnöki sajtószolgálat képén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy erődrendszer építkezésén, a Volinyi területen, egy nem megnevezett helyszínen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. július 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Támadásban Ukrajna, már egy második körzetből evakuálnak az oroszok

Első alkalommal ismerte el az ukrán elnök, hogy erői behatoltak Oroszországba, ahol már hatodik napja állnak harcban. Hétfőn már egy második orosz régióban kezdték meg a lakosok evakuálását.

„Tűzérségi támadások, aknatűz, drónok és rakéták... minden egyes onnan érkező csapás igazságos választ érdemel” – így kommentálta Volodimir Zelenszkij azt, hogy ukrán katonák „sokkoló és merész” támadást indítottak a határon át orosz területek ellen. Az ukrán elnök azt állította, hogy a nyár folyamán közel kétezer támadás indult a körzetből országa ellen.

Hétfőn már közel egy hete folyt az offenzíva, amelyet – a jelek szerint – Oroszországnak nem sikerült visszavernie. A korábbi jelentések még egy ezer fős támadó erőről szóltak, amely több orosz települést elfoglalt és orosz katonákat ejtett foglyul. Hétfőre már hatezer főt emlegettek, és az ukrán média szerint nem csak a Kurszki, de immár a Belgorodi régióban is katonáik vannak. Vjacsesylav Gladkov kormányzó úgy fogalmazott, hogy „az ellenség aktív a határkörzetben”, de orosz médiumok elismerték, hogy hétfőn az oroszok megkezdték a lakosság részleges evakuálását a körzetből.

Az ukránok közben drónokkal támadtak Oroszország területén mélyebben található régiókat, például a leningrádi körzetet, a rjazanyi és voronyezsi régiót.

Korábban az ukrán tüzérségnek egy, a régióban haladó orosz katonai oszlop elleni, vélhetően HIMARS tüzérségi eszközzel végrehajtott támadása „sokkoló” pusztítást végzett. Videók kiégett teherautók tucatjait és a roncsok között heverő katonák holttesteit mutatták. A számukat több százra becsülték.

Az egyik stratégiai eredményük Szudzsa város és az ott található földgázvezeték elosztó állomás elfoglalása volt. Az amerikai háborúkutató intézet, az ISW szerint az ukránok jobbára tartották az állásaikat a településen. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy vasárnap a levegőből „katonai állomány, páncélozott és egyéb járművek ellen” hajtottak végre légitámadásokat, és hogy a célokat megsemmisítették.

A kurszki behatolás hatalmas meglepetés volt az ukránok részéről, bár voltak korábban állítólagos orosz ellenzéki erők által végrehajtott diverzánstámadások, az ukrán hadsereg eddig nem lépte át az őket megtámadó ország határát.

Kommentátorok szerint az ukrán akciónak egyszerre lehet stratégiai és propaganda célja. Michael Clarke, a brit Sky News katonai szakértője szerint az ukránok lassan, de területeket vesztenek és most meg akarják változtatni azt a narratívát, hogy vesztésre állnak a háborúban, amivel az amerikai belpolitikának is üzenni kívánnak. Továbbá egy olyan ukrán enklávét akarnak kialakítani orosz területen, amely elvonja az orosz csapatokat az ukrajnai harcoktól. A szakértő szerint egy hónapnál tovább nem fogják tudni tartani a területet az ukránok.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Megszólaltak a szakértők: erős beavatkozásra van szükség az EKR-piacon

Megszólaltak a szakértők: erős beavatkozásra van szükség az EKR-piacon

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) piaca 2023-ban visszaesett, majd a 2025-ös szabályozási változások nyomán új kihívásokkal szembesültek a szereplők: az ipari energiahatékonysági megtakarítások elértéktelenedtek, a lakossági aukciós árak a kívánatosnál magasabbra emelkedtek, a kereslet-kínálati egyensúly pedig felborult. Szakértők szerint a rendszer politikai eszközzé vált, ami súlyos piaci torzulásokhoz vezetett. A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy az energiahatékonyság fontos szakpolitikai cél, azonban a rendszer kiszámíthatóságát, átláthatóságát és a visszamenőleges jogszabályalkotás megszüntetését sürgetik.  Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×