Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Ukrán rakéta roncsai által megrongált lakóház és autó az oroszországi Kurszkban 2024. augusztus 11-én. Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület kormányzója szerint tizenhárom ember megsebesült.
Nyitókép: Ukrán rakéta roncsai által megrongált lakóház és autó az oroszországi Kurszkban 2024. augusztus 11-én. MTI/AP

Kurszk: az ukránok nem követték el a tavalyi hibát

Kiderült, miért lehetett sikeres az ukrán hadsereg kurszki támadása.

Az Oroszország területét támadó ukrán közkatonák az utolsó pillanatban tudták csak meg, hogy Kurszkba készülnek betörni, a hadműveletben résztvevő tisztek is alig három nappal az invázió előtt kapták csak meg a terveket – írja a New York Times alapján a Portfolio.

Az amerikai lap részletes cikket közölt a Kurszk elleni offenzíváról, a műveletekről több ukrán katona is nyilatkozott.

A kudarcos 2023-as nyári hadjáratból sokat tanult az ukrán hadvezetés, itt az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy a politikai vezetés hónapokkal a támadás indulása előtt elkezdett kommunikálni arról, hogy ellenoffenzíva készül. Most a támadást maximális diszkréció és csend előzte meg, annak érdekében, hogy Oroszország ne tudjon felkészülni a védekezésre.

Az amerikai lap arról ír: a műveletben résztvevő ukrán katonatisztek alig három nappal az offenzíva kezdete előtt kapták csak meg a hadjárat terveit, a közkatonáknak pedig indulás előtt egy nappal szóltak. A felkészülés persze több idő volt: Ukrajna összevonta a haditechnikai eszközöket a régióban és sűrű lombozat alatt rejtették el őket, de nem tudták az ukrán katonák, hogy Oroszország területét tervezik megtámadni vele.

A műveleti csend hátránya az volt, hogy Szumi régió civil lakosságát sem tudták felkészíteni arra, hogy Oroszország légi támadások sorozatát indítja majd el a terület ellen.

A New York Times arra is kitért, hogy a támadás fő célja, hogy Oroszország erőforrásokat vonjon el a Donbaszból, de egyelőre ez nem történt még meg. Bár Ukrajna sikereket ért el az offenzíva során és elfoglalt „körülbelül két tucat” települést, a támadás során érezhető veszteségeket szenvedtek.

Megjegyzik: egyelőre korai mérleget vonni a támadás eredményességéről.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×