Infostart.hu
eur:
361.57
usd:
309.2
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Rishi Sunak új brit miniszterelnök beszédet mond a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2022. október 25-én. Rishi Sunakot, brit Konzervatív Párt új vezetőjét III. Károly király hivatalosan megbízta a kormányalakítással ezen a napon.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Rishi Sunak átesett a tűzkeresztségen

Túl van első parlamenti csatáján az új brit kormányfő, aki átalakította a kormányt és újból betiltotta a rétegrepesztéses palagáz-kitermelést.

Egy könnyen beáldozható témával kezdte kormányzását Rishi Sunak: visszaállította a tilalmat az ellentmondásos rétegrepesztéses palagáz- és olajkitermelésre. Bár ez szembemegy a konzervatívok energia-önállóságról és vállalkozásbarátságról vallott nézeteivel, a lépéssel több legyet is üt egy csapásra:

  • választóvonalat húz maga és elődje, Liz Truss közé, aki engedélyezte a kitermelésnek ezt a módját
  • mivel sok választókerületben ellenzik a rétegrepesztést, ezért nem hozza kínos helyzetbe és veszélyezteti az ottani konzervatív képviselők mandátumát
  • pragmatikusan lép a környezet érdekében, miközben radikális, olajellenes aktivisták utakat blokkolnak, műalkotásokat rongálnak és azt ismétlik, hogy az embereket sokkoló akciókkal kell felrázni.
A palagázas „jófej lépésre” szüksége is volt Sunaknak, mert első munkanapján azonnal össztűz zúdult rá.

A munkáspárti és a liberális ellenzék is nekiment, amiért nem hajlandó deklarálni, hogy nem fogja engedni a nyugdíjak értékvesztését. Viszont arra sem volt hajlandó elkötelezni magát, hogy Truss ígéretéhez híven, fokozatosan a bruttó nemzeti össztermék 3%-ra emeli a katonai kiadásokat.

Mindez még csak ízelítő abból, hogy mi jöhet. A konzervatív The Telegraph című napilap szerint a Truss által kinevezett, de helyén hagyott pénzügyminiszter, Jeremy Hunt az összes minisztériumnál 10-15%-os kiadáscsökkentésre készül. Azaz, a brit kormány olyan, brutális intézkedésekkel akarja helyreállítani a Truss-féle gazdasági csomag által előállt piaci bizalomvesztést, ami masszívan népszerűtlen lehet.

Ezt megelőzően Sunak átalakította a kormányt és újraosztotta a tárcák egyharmadát. Nem maradt kommentár nélkül, hogy

visszatért posztjára a keményen migráció-ellenes, és egy hete lemondott Suella Braverman belügyminiszter.

Akkor még azzal indokolta távozását, hogy „súlyos hibát vétett azzal, hogy sebezhető magáncíméről küldött tovább egy bizalmas emailt”. Braverman a párt jobbszárnyának üdvöskéje és a lépéssel Sunak gesztust tett feléjük.

A parlamentben, ahol a miniszterelnöki kérdések órájában kemény megjegyzéseket kapott Sir Keir Starmer munkáspárti vezértől, Sunak azzal magyarázta a visszatérést, hogy „Braverman elismerte és elfogadta a hibáját”. Az ellenzék szerint viszont „annyira gyenge, hogy alkut kellett kötnie”.

Közben Hunt pénzügyminiszter két héttel elhalasztotta a következő költségvetési nyilatkozatot, amelyek a piacok nagyon várnak, hogy tisztán láthassák a Sunak-kormány irányvonalát. Egyelőre nem volt erre heves piaci reakció. Sőt, Sunak – egyelőre – örülhet, mert

kormányra lépése nyomán erősödött a font

és a Truss ténykedése során megdrágult lakáshitelek kamatai, igaz csekély mértékben, de lefelé mozdultak el.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×