eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2019. szeptember 4-én. Az előző nap Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár kilépett a konzervatív frakcióból, és átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz, ezzel a Konzervatív Párt többség nélkül maradt az alsóházban. Az éjszaka folyamán pedig megszavazta a londoni parlament azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Johnson nem tudott kifőzni semmi újat

Szenvedélyesen hisz az alku lehetőségében, de nem akarja az ír határgaranciát a brit kormányfő. Boris Johnson megválasztása óta most először találkozott Jean-Claude Junkcerrel, az Európai Bizottság elnökével. Uniós források szerint túlzás, hogy előreléptek volna a felek.

Ismét az ismert lemez forog azt követően, hogy a múlt héten volt egy apró remény arra, hogy kihúzzák a brexit méregfogát és alkut kötnek az ír határt érintő kérdésekben.

Boris Johnson brit miniszterelnök - aki hétfőn Luxemburgban, kormányfővé válása óta első ízben találkozott Jean-Claude Junckerrel, a brüsszeli Európai Bizottság elnökével – bombasztikusan fogalmazott: „szenvedélyesen hiszek egy új alku lehetőségében”. Ugyanakkor egy újságcikkben figyelmeztetett is: válási paktum nélkül is kivezeti hazáját az Európai Unióból október végén.

Az út előtt egy brit kormányforrás úgy nyilatkozott, hogy

  • Johnson az EU-val kötött egyezmény alapján történő, szabályozott brit kilépést akar,
  • de ebben nem lehet benne az ír határ szabad átjárhatóságát - egy talán fennmaradó vámunió útján - lehetővé tévő garancia, a "backstop".

Ezzel úgy tűnik, a britek visszaléptek, pedig az utóbbi időben felmerült ír ötleteket, hogy Észak-Írországra más vámszabályozás legyen érvényben, mint Nagy-Britannia többi részére, nem söpörték le egyből az asztalról. Az Ír Köztársaság vezetői figyelmeztettek is, hogy még mindig masszívak a nézetkülönbségek.

Kommentárok szerint viszont

az a tény, hogy Johnson luxemburgi vizitjét és Junckerrel való ebédjét sietve szervezték meg, arra utalhat, hogy a felek valamiféle alku felé araszolgathatnak.

A megrázkódtatás nélküli brit kilépéshez ennél többre lenne szükség, mert az október közepén tartott EU-csúcs előtt már nincs nagyon lehetőség Junkcer és Johnson újabb találkozójára és a brit parlamentnek időt kell adni egy esetleges alku elfogadására. A csúcs mindössze két héttel előzné meg a hóvégi brexithatáridőt, amit Johnson mindenképpen tartani akar.

A brit kormány tálalása szerint a miniszterelnök mostani luxemburgi találkozójának jó alapot teremtett az a pozitív előrelépés, ami a brit főtárgyaló, David Frost "kiterjedt brüsszeli tárgyalásai során történt".

Az EU oldalán azonban kétségbe vonták, hogy van-e alapja a hurráoptimizmusnak

és azt mondták: a britek csak múlt pénteken mutattak valóban pozitív hozzáállást a kérdéshez.

Ami kiváltotta a bizakodást, az az, hogy úgy tűnik, a londoni kormány hajlandó elfogadni az egész Ír-szigetre érvényes és az EU-sztenderdeknek megfelelő mezőgazdasági-élelmiszeripari szabályozást, ami az első lépés lehet a backstop kiváltására. Az írek és Brüsszel szerint azonban az elképzelés nem elégséges a most létező, de a londoni parlament által elvetett brit-EU kilépési egyezményben található ír határgarancia kiváltására. Azaz ez még nem óvná meg az uniós tagság éveiben összefonódott ír-északír gazdaság integritását és az észak-déli együttműködést.

Egy brit illetékes közölte azt is: Johnson személyesen is megmondja Junckernek, hogy nem hajlandó arra kérni az EU-t, tolja ki ismét a brexit határidejét.

Továbbra sincs alternatíva

A munkaebéden Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mellett Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója is részt vett Luxembourgban. A tájékoztatás szerint Juncker rámutatott, hogy a brüsszeli testület nyitott a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltását célzó, működőképes javaslatok tanulmányozására, de eddig nem érkeztek ilyenek, márpedig London felelőssége lenne ezek kidolgozása.

A bizottság továbbra is elérhető a nap huszonnégy órájában, a bennmaradó huszonhét tagállam egysége töretlen - emelték ki.

A következő, október 17-18-i EU-csúcs mérföldkő lesz a folyamatban.

A brit miniszterelnöki hivatal arról számolt be, Johnson és Juncker egyetértett abban, hogy növelni kell az egyeztetések intenzitását, hangsúlyozván, hamarosan napi szintű találkozók kezdődnek a felek képviselői között, főtárgyalói szinten is.

Mina Andreeva európai bizottsági szóvivő pedig közölte: "nagy sebességgel" fognak folytatódni a tárgyalások a mostani "barátságos" találkozót követően.

Jean-Claude Juncker a munkaebéd előtt kijelentette, hogy "Európa soha nem fogy ki a türelemből", viszont például Alexander Schallenberg osztrák EU-ügyi miniszter újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta, ha nem érkezik új javaslat a szigetország részéről, akkor fölösleges is tovább tárgyalni, garantált a megállapodás nélküli Brexit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×