Johnson hétfőn Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier bizottsági brexit-főtárgyalóval találkozott Luxemburgban.

A brit kormányfő a tárgyalás után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az elmúlt hetekben is már komoly munka folyt, "dokumentumok cseréltek gazdát", de

most már "tényleg fel kell gyorsítani" a tárgyalásokat.

Kijelentette: jó esély van a megállapodásra, amelynek körvonalait ő már látja, de ehhez szükséges annak a rendszernek - vagyis a backstop-megoldásnak - az eltávolítása, amellyel "az EU a brexit után is ellenőrzést gyakorolhat az Egyesült Királyság felett".

A backstop-mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az EU egységes belső piacának és vámuniójának integritása miatt szükséges ez a megoldás, mivel a 499 kilométeres ír-északír határ lesz a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára.

London mereven elveti a backstop-záradékot, és alternatív megoldásokat kíván.

Boris Johnson és Jean-Claude Juncker hétfői luxemburgi tárgyalása után azonban az Európai Bizottság közölte: továbbra sem érkezett a brit kormánytól olyan javaslat, amely a backstop-megoldás és általában a tavaly novemberben megkötött, a londoni alsóház által háromszor is leszavazott Brexit-megállapodás alternatívájának lenne tekinthető.

Boris Johnson a hétfői tárgyalások utáni BBC-interjúban kijelentette:

nem akarja azt a benyomást kelteni, hogy mindenképpen megszületik az új brexit-megállapodás.

A brit kormányfő megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy az Egyesült Királyság a brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új megállapodás, akár nem.

A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.

A hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak írt, a lap online kiadásán hétfőn megjelent cikkében a brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy az EU mára politikai unióvá alakult, azzal a tudatos célkitűzéssel, hogy minél több jogkört tereljen a brüsszeli "központosított föderális intézményekhez", és európai politikai identitást hozzon létre.

Johnson szerint az EU bürokratikus, költséges, nehezen átlátható kormányzati rendszerré vált, az euró pedig komoly problémákat okozott számos tagországban.