A magyar űrkutatás nem tegnap kezdődött. 1946-ban Charles Simonyi szoftverfejlesztő mérnök és űrturista édesapja, Simonyi Károly közreműködésével mérték meg magyar kutatók a Hold és a Föld távolságát – elevenítette fel a kezdeteket az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a magyar Space Summiton.

Ferencz Orsolya mérföldkőnek nevezte a 2015-ös évet is, amikor Magyarország teljes jogú tagként lépett be az Európai Űrügynökségbe.

„2018-tól elkezdtük megírni a Nemzeti Űrstratégiát, amit 2021-ben el is fogadott a magyar kormány, és ezzel deklarálta, hogy a XXI. század egyik legfontosabb tudományterületén önálló stratégiát kíván végrehajtani. Két kormányzati ciklust ölelt fel ez az időtáv, ez mutatja, hogy az űrkutatás túlmutat a kormányzati vagy politikai ciklusokon, itt évtizedekben gondolkodunk, és ehhez stabilitás, biztos tudományos környezet kell, hogy ezeket a programokat végig lehessen vinni. Ez nagyon komoly vállalás volt” – fogalmazott.

Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa személyes élményeit elevenítette fel a Space Summit beszélgetésén. Elképesztő érdeklődést tapasztal a HUNOR program iránt.

„Szerintem ez annak köszönhető, hogy egy olyan közös, nemzeti sikert tudtunk létrehozni, amiben az emberek látják, hogy ez az övék is. Valamilyen szinten van benne részük. Rengeteg beszélgetés van a hátam mögött az elmúlt fél évről, és ha hallanák azokat a történeteket, hogy hányan álltak félre az autókkal, hányan állították meg az emelt szintű matematika érettséginek a szóbelijét aznap reggel – reggel 8-kor, 8.30-kor volt a felbocsátás –, hogy hányan tartottak szünetet bírósági eljárásokon, rengeteg olyan történetet hallottunk az elmúlt fél évben, amik alátámasztják, hogy ez mekkora impakttal és mekkora hatással járt az országunk és a magyarok számára.”

A gyerekek farsangon Kapu Tibornak öltöznek

– egészítette ki az űrhajós történetét Ferencz Orsolya.

Miért pont Kapu Tibor?

Nagy Klaudia Vivien, Magyarország első akkreditált űrorvosa a jelöltek kiválasztási folyamatát is bemutatta:

„A 25 jelölt közül nyolcan voltak alkalmasak a szűrővizsgálatok alapján. Legtöbben a nemzetközi adatoknak megfelelően is a pszichológiai tesztelés során nem feleltek meg, de volt egy-két egyéb is, például ortopédiai vagy fül-orr-gégészeti probléma. Körülbelül 68 százalékos jelöltvesztést jelentett, ez is megfelel a nemzetközi NASA-ESA kiválogatások során látható tapasztalt jelöltveszteségnek.”

A Semmelweis Egyetem docense űrorvosként végigasszisztálta Kapu Tibor felkészülését, amelyben egyebek mellett

• szárazföldi és vízi túlélőképzés,
• izolációs tréning,
• napi szintű fizikai felkészítés,
• Gripen repülési teszt,
• centrifugatréning és
• egy úgynevezett parabolarepülés is szerepelt. Ez utóbbin a súlytalanságot tapasztalhatta meg a leendő űrhajós az orvosával együtt.