eur:
396.36
usd:
370.72
bux:
70378.92
2024. június 23. vasárnap Zoltán
Az 1473-1475-ből származó Carbo-corvina kódex a Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában című, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából nyílt kiállításon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központjában 2018. november 8-án.
Nyitókép: Az 1473-1475-ből származó Carbo-corvina kódex. MTI/Bruzák Noémi

Rubicon-estek – Történelemről érthetően

A Rubicon-estek a történettudomány aktualitásait, a történelemmel kapcsolatos kutatások új eredményeit mutatják be a szélesen vett érdeklődő közönség számára.

A Rubicon Intézet által szervezett eseményeken elismert hazai kutatók meghívásával teszik izgalmassá és érthetővé a múlt megértésének újabb útjait. Az egyes témák a újkori magyar és közép-európai történelemtől egészen az ősi civilizációkat feltáró modern expedíciókig terjednek, amelyekhez további cikkek olvashatók a rubicon.hu honlapon.

Széchenyi Döblingben – A „legnagyobb magyar” utolsó évei

Míg a „reformkor Széchenyije” sokkal inkább köztudatban van, addig a gróf életének utolsó szakaszáról jóval kevesebb szó szokott esni. Annak ellenére van ez így, hogy a döblingi magántébolydában – ahogy nevezték, illetve ahová szállították összeomlása után – képes volt újra olyan magas szintű írói tevékenységre, mint amilyenre a szabadságharc kitörése előtt.

Éppen ezért voltak olyanok, akik kétségbe vonták azt, hogy valóban beteg volt-e a „legnagyobb magyar”, és esetleg így a gróf tényleg csak menedékhelyként használta a döblingi szanatóriumot.

Mit lehet tudni Széchenyi egészségügyi állapotáról, milyen betegségben szenvedett? Milyen tevékenységet fejtett ki a döblingi szanatóriumban? Mi vezetett a tragikus véghez, valóban öngyilkos lett-e a „legnagyobb magyar”?

Mátyás király kódexei – A corvinák kutatása

Mátyás király kódexei a legismertebb magyar műkincsek közé tartoznak. Díszítésük, aranyozásuk, kötésük is az európai reneszánsz könyvművészet csúcsát jelentik. A budai királyi palotában létrejött uralkodói díszkönyvtár híre messze jutott, és egy olasz humanista még költeményt is írt róla.

A török hódítással járó pusztulás nem kímélte a kódexeket sem, azonban a modern kutatások számos példányt azonosítani tudtak az egykori gyűjteményből, amelyeket csak különleges körülmények között, ritkán állítanak ki a közönség számára.

A corvinák szakértői azonosítottak több olyan olasz reneszánsz festőművészt, akik nemcsak Itáliában dolgoztak Mátyás király számára, hanem eljöttek Budára is, valamint feltárták egy ugyancsak itt működő titokzatos könyvkötő mester tevékenységét is.

Kik és hogyan készítették a legszebb reneszánsz kódexeket? Mennyibe került a 15. században egy festett kéziratos könyv és kik olvashatták? Hol és hogyan maradtak fenn a corvinák?

Magyar ásatások Egyiptomban – A thébai sírok feltárása

Az ókori Egyiptom legismertebb emlékei közé tartoznak azok a pompásan festett sziklasírok, amelyeket Théba nyugati partjának dombjaiba vájtak több mint háromezer évvel ezelőtt. Az ELTE Egyiptológia Tanszékének irányításával 1983-ban indult régészeti feltárás később több expedícióra bővült.

A feltárások egyik kiemelt terepe a 65-ös számú sziklasír körzete, amelyet Bács Tamás vezet, és amelynek díszes falképei a Királyok Völgyével és a templomi jelenetekkel hozhatók kapcsolatba. A magyar kutatók 2024 márciusában is folytatták a mára több sírra kiterjedő régészeti terepmunkát, amely során Hatsepszut fáraónő korától egészen a korai kereszténységig tartó időszakból tártak fel leleteket.

Kik építették és kik díszítették az újbirodalmi elitsírokat? Mit tudhatunk meg a thébai temető későbbi sorsáról a legújabb magyar eredmények segítségével? Hogyan lehet feltárni és megőrizni a 21. században az ókori egyiptomi művészet egyedi alkotásait?

A kényszernek engedve: Trianon aláírása és ratifikációja

Trianon drámájával könyvtárnyi irodalom foglalkozik. A békeszerződés aláíróiról, kijelölésükről, megbízásuk körülményeiről, magának az aláírásnak a részleteiről, a
szerződés nemzetgyűlés általi becikkelyezéséről azonban sokáig csak közhelyek és téves megállapítások láttak napvilágot.

Kik voltak ők, az aláírók? Jelentéktelen mellékszereplők, vagy a helyzet és a kor áldozatai, akiknek a magyar történelem talán legnagyobb áldozatát kellett meghozniuk? Valóban távoztak a politikai és közéletből, miként alakult sorsuk, további életük?

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Skócia–Magyarország 0-0

ÉLŐ: Skócia–Magyarország 0-0

Magyarország és Skócia labdarúgó-válogatottja találkozik az Eb A-csoportjának harmadik fordulójában. Csak annak a csapatnak maradnak életben a továbbjutási reményei, amelyik győz. A csoport második mérlkőzésén, Frankfurtban, a házigazda német legénység a svájciakkal játszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.24. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanár
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. június 22. 13:00
×
×
×
×