Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A külhoni Gábor Dénes-díj az elismerés átadásán az Országház Gobelin-termében 2021. december 17-én. A díjat Pardi Norbert biológus, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa vehette át.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Űrhajósok szembetegségeit gyógyító professzor is Gábor Dénes-díjat kapott

Kémikus, nukleáris mérnök, és gyógyszerkutató is részesült idén Gábor Dénes díjban. A Novofer Alapítvány az 1989-ben létrehozott díjjal a közismert műszaki kutatókat ismeri el.

Átadták az idei Gábor Dénes díjakat, amelyek célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés együttesén alapuló, innovációban megszületett kiemelkedő teljesítmények elismerése.

A Gábor Dénes-díjat idén

  • Aszódi Attila energetikai mérnök, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja,
  • Bottyán Levente mérnökinformatikus, a BME egyetemi tanára Buzás Edit Irén orvos, a Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunológiai Intézetének igazgatója,
  • Helyes Zsuzsanna orvos, klinikai farmakológus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára,
  • Nagy Zoltán Zsolt, az SE Szemészeti Klinikájának igazgatója és
  • Rózsa Balázs orvos, fizikus, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Kutatóintézetének kutatócsoport vezetője vehette át.

A Gábor Dénes-életműdíj 2024-es kitüntetettje Bodor Miklós orvosi kémikus, a Floridai Egyetem professzor emeritusa lett.

Bendzsel Miklós, az elismerést alapító Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke a díjazottakat méltatva az InfoRádiónak elmondta: Bodor Miklós, a Magyar Gyógyszerkutató Intézet egykori főigazgatója egy gyógyszermolekula kutatási irányzatát alapozta meg. Nagy Zoltán professzor műtéti technikák kifejlesztésében jeleskedett, illetve az űrhajósok szembetegségeit megfigyelni, gyógyítani képes technikát is megálmodott. Aszódi Attila nukleáris mérnök az atomerőmű-fejlesztések ismeretterjesztésében vállalt szerepéért is részesült a díjban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×