Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
331.57
bux:
118863.04
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: pixabay

Magyarázatot találtak a Pluto hegyeit borító "hóra"

Nem jég, hanem fagyott metán alkotja a "hósapkát".

A NASA New Horizon nevű űrszondája 2015-ben fedezte fel a havasnak tűnő hegyeket a törpebolygón. Ilyen vidéket még sehol másutt nem figyeltek meg a Naprendszeren belül, csak a Földön. De míg bolygónkon a légköri hőmérséklet a magassággal arányosan fokozatosan csökken, a Plutón fokozatosan emelkedik a napból érkező sugárzás hatására - olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Francia Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (CNRS) vezette nemzetközi tudóscsoport elsőként állapította meg, hogy

a Pluto hegyein a hó tulajdonképpen fagyott metánból áll.

A gáz nyomai jelen vannak a törpebolygó légkörében is, csakúgy, mint ahogyan a vízpára is megtalálható a Földön.

Annak megértésére, hogyan alakulhat ki ennyire különböző körülmények között ilyen hasonló táj, a tudósok egy klímamodellt hívtak segítségül, amellyel megállapították, hogy különleges dinamikája miatt a Pluto légköre nagy magasságokban gázállapotú metánban gazdag.

Ennek eredményeként arra jutottak, hogy csak a hegyek csúcsa van olyan magasságban, ahol a levegő elég metánt tartalmaz ahhoz, hogy az kondenzálódjon. Kisebb magasságokban a levegőben túl kevés a metán ahhoz, hogy jég alakuljon ki.

A tudósok eredményeikről a Nature Communications című tudományos lapban számoltak be.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×