Címke: űrkutatás (538 cikk)

Alacsony Föld körüli pályára állították az első montenegrói műholdat – jelentette be Filip Jovicevic, a Montenegrói Űrkutatási Hivatal (MSR) igazgatója.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Very Large Telescope (VLT, "Nagyon Nagy Teleszkóp") speciális műszerével végzett megfigyelések egy csillag robbanásszerű halálát mutatták meg.

Az amerikai űrügynökség a SpaceX rakétarendszerére támaszkodva már két éven belül szeretné végrehajtani az új Hold-missziót, mielőtt Kína megelőzi, de többek szerint még egyáltalán nincs ilyen közel a kivitelezhetőség, sőt inkább egy évtized, mire minden adott lesz hozzá.

Ez a második alkalom, hogy sikerült megfigyelni két méretes aszteroida összeütközését. Az űrsziklákból később akár bolygók is kialakulhattak volna.

Hatalmas robbanással végződött a kínai Landspace Csucsüe-3 rakéta első tesztrepülése, miután hiba lépett fel a rakétarendszer gyorsítófokozatának visszatérési manővere közben. Kína a SpaceX visszatérő rakétáival szeretné felvenni a versenyt.

Megrongálódott a bajkonuri űrkikötő a Szojuz űrhajó startja közben. Ennek ellenére a két orosz és egy amerikai űrhajós sikeresen eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ahol hosszú időt töltenek el tudományos kísérletekkel. A küldetésről a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

A magyar állam és a Voyager Technologies együttműködésével új beruházási, oktatási, képzési és technológiai lehetőségek nyílnak meg Magyarország számára – erről írt elemzést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Németh Viktória makroökonómiai elemző, külpolitikai szakértő az InfoRádióban arról beszélt, hogy milyen helyzetben van hazánk az űrversenyben és várhatóan milyen hozadékai lesznek az együttműködésnek.

Mindössze órákkal a tervezett időpont előtt kellett elhalasztani a New Glenn kilövését.

Egyre fokozódik az űrverseny, már a kis országok is indítanak missziókat, a régióban is egyre több állam tesz lépéseket ez irányba – erről beszélt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója az InfoRádióban az újabb magyar űrhajós, Cserényi Gyula jövőbeli űrutazása kapcsán. Németh Viktória hangsúlyozta: az érdeklődés nem véletlen, egy űrtechnológiai innováció komoly gazdasági fellendülést hozhat egy országnak.

November 5-én érdemes lesz az eget kémlelni, ugyanis különleges jelenséget, az úgynevezett Hód Holdat láthatunk, ami az egyik legfényesebb szuperhold az évben. Kísérő égitestünk ilyenkor szokatlanul nagynak és fényesnek látszik.

Már csak öt éve van hátra az emberiség egyik legnagyobb technológiai vívmányának, mielőtt darabokban visszatérne a Földre.

Az Ax-4 küldetés űrbéli szakaszának végén volt a legmotiváltabb, mert akkor már érezte és tudta is, hogy a misszió 20 napja alatt végzett kísérletek nagyon jól sikerültek – mondta az InfoRádióban Kapu Tibor, a küldetés magyar tagja. A kutatóűrhajós – aki az MCC égisze alatt működő Highlights of Hungary egyik idei fődíjasa – arról is beszélt, hogy élményeiről egyszer majd könyvet szeretne írni.

Több mint fél évszázados csend után váratlanul megmozdult egy brit katonai műhold, a Skynet-1A, és nem tudni, hogy miért.

2026 reális cél lehet a következő magyar emberes űrrepülésre, ám ehhez még egy kiképzett űrhajós mellett is hosszas előkészítésre van szükség – mondta el az InfoRádióban a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa.

Kapu Tibor után a kiképzett tartalék, Cserényi Gyula is hamarosan mehet az űrbe – erről folytat tárgyalásokat a magyar kormány.

Igaz, hogy a Cha 1107-7626 még csak most van kialakulóban, de tömege már most a többszöröse a Naprendszer legnagyobb bolygójáénak.

A csillagközi utazó, amely hónapok óta lázban tartja a tudományos világot, most új trükköt mutatott: szokatlanul veri vissza a napfényt.

A jelenlegi állás szerint legkorábban 2026. február 5-én, legkésőbb április végén veheti kezdetét az Artemis–2 küldetés, melynek keretében még nem lesz leszállás, csak Hold körüli pályára állás.

Hat évtizede kering a Föld közelében egy eddig ismeretlen „kvázi-hold” – állítják csillagászok.

Hét űrszonda Holdra indítását irányozza elő 2036-ig az Űrtudomány orosz projekt.