A gazdasági hatástanulmányok szerint a 2026-os amerikai–kanadai–mexikói közös rendezésű labdarúgó-világbajnokság lesz minden idők legjövedelmezőbb sporteseménye. A 2025-ös, szintén az Amerikai Egyesült Államokban rendezett klubvilágbajnokság volt az idei torna főpróbája, amely összesen 3,7 millió nézőt vonzott a mérkőzések helyszínére. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint a 2026-os vb esetében ez a szám meghaladhatja a hatmillió főt.

A tanulmány szerzője, Németh Viktória az InfoRádióban azt mondta: a mostani vb nem csupán a futballtörténelem eddigi legnagyobb tornája, hanem egy gigantikus társadalmi és makrogazdasági kísérlet is. Kiemelte, hogy az előzetes várakozások szerint az észak-amerikai torna 10,9 milliárdos bevételt generálhat, míg ez az összeg az előző, katari vb esetében 7 milliárd volt. Ugyanakkor az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója szerint ennél sokkal többről szól a rendező országokra gyakorolt gazdasági hatás. Ezekben a hetekben még inkább fellendül a turizmus, az érintett országokban az utóbbi időben felpörgött a munkaerőpiac és az adóbevételek is nőnek.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) becslése alapján

az idei vb akár 30,5 milliárd dollár bevételt is termelhet az USA gazdasága számára.

A 11 amerikai helyszín 160–620 millió dolláros többletgazdasági bevételt is realizálhat, ami városonként körülbelül 90–480 millió dolláros nettó hasznot eredményez.

Németh Viktória hozzátette: a másik két rendező ország, Kanada és Mexikó nagyjából 3-4 milliárd dollár bevétellel kalkulálhat. Bár csak két kanadai városban rendeznek mérkőzéseket, a jelentős árszínvonalbeli különbségek miatt mégis komoly bevételekre tehet szert Toronto és Vancouver. Beszélt még arról is, hogy 2022-ben Katar 17 milliárdos bevétellel zárt, bár ebből a szempontból nem szerencsés összevetni a két tornát, hiszen négy évvel ezelőtt csak egy ország volt a rendező, ráadásul az eddigi 32 helyett a mostani vb-n már 48 csapat vesz részt, a mérkőzésszám pedig 64-ről 104-re emelkedett. Katar így is rengeteget profitált a rendezésből, főleg a turizmus virágzott, illetve a helyi állami légitársaság számára is igazi sikertörténet volt a labdarúgó-világbajnokság.

A kutató arra is kitért, hogy a jelenlegi trendek alapján mennyire elérhető a hétköznapi szurkolók számára a foci-vb a helyszínen. Mint mondta, az amerikai emberek a major sportágak és nagy sportligák kapcsán hozzászoktak a magas, akár több száz dolláros jegyárakhoz, de egy ilyen kiadás azért rendkívüli módon meg tud terhelni egy-egy családot még az USA-ban is. A többség mégis lelkesen kijár kedvenc csapata meccseire, hiszen ez egyfajta rituálénak, hagyományos családi programnak számít a helyiek számára.

A jegyárak folyamatosan felfelé kúsznak, a „fájdalomküszöb pedig egyre inkább érzékelhető”, az elemző azonban nem gondolja azt, hogy az USA-ban hatalmas visszaesés következne be a sportesemények látogatottságában. Kanada és Mexikó esetében viszont más kép rajzolódik ki. A mexikóiak többsége számára a jegyek meglehetősen drágák, egy középosztálybeli család nem is engedheti meg magának az állandó meccsre járást. Németh Viktória megjegyezte: a mostani vb kapcsán is általános aggály, hogy

a középosztály kiszorul, egyre inkább luxuscikknek számít a jegyvásárlás.

Akik pedig kilátogatnak a stadionokba, inkább csak „a hangulati elemét adják a mérkőzéseknek, hogy utána ez a közvetítéseken tükröződjön”.

A televíziós közvetítési díjak is sokat emelkedtek: a 2022-es 3,4 milliárd dollárhoz képest idén már elérik a 4,3 milliárd dollárt a közvetítési jogok. Ennél is látványosabb különbség látszik a szponzori bevételekben, amelyek 2026-ban 2,8 milliárd dollárt tesznek ki a 2022-es 1,8 milliárdhoz képest. A legnagyobb emelkedés mégis a jegyárak esetében érvényesül,

a mérkőzés napi bevételek 950 millió dollárról 3 milliárd dollárra növekedtek, ami háromszoros emelkedés.

Az idei labdarúgó-vb egyik nagy újítása a jegyértékesítési rendszer, amelynél a FIFA most először alkalmazza amerikai elit sportligákból (NFL, NBA, NHL) átvett dynamic pricing (magyarul dinamikus árazási) modellt. A mechanizmus hasonlít a repülőjegyeknél is használt rendszerhez, amely esetében a jegyárak nem fixek. Egy intelligens algoritmus a másodperc törtrésze alatt elemzi a keresletet, a stadion elhelyezkedését, a csapatok presztízsét és a szabad helyek számát, majd ehhez igazítva folyamatosan emeli az árakat.

Németh Viktória hozzátette: Észak-Amerika számára a valódi tét nem a torna alatt eladott sörök és hot dogok mennyisége, hanem az, hogy a mexikói futballszenvedély, az amerikai üzleti sikerek és a kanadai multikulturalizmus képes-e egy olyan új, fenntartható sportpiaci modellt teremteni, amely a következő évtizedekben meghatározhatja a nagy labdarúgó-események látványelemeit és a globális szórakoztatóipart.

A cikk Szabó Gergő interjúja alapján készült.