Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér

Nagy Márton: a vállalati hitelprogramok nélkül recesszióba került volna az ország - a nap hírei

A jövő konzervatív politikáját kísérletezik ki Magyarországon a miniszterelnök szerint. Az orosz elnök szóvivője szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint recesszióba került volna az ország az állami vállalati hitelprogramok nélkül. Nagy Márton a Portfolio konferenciáján azt mondta: a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1-1,2 százalékkal járulnak hozzá az idei GDP-növekedéshez. Téves megállapításnak nevezte, hogy a vállalati hitelezés ösztönzése akadályozná az infláció leszorítását. Úgy vélte: az idén az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet a tavalyi 10 százalék után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint 2024 végére teljesítheti Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Kovács Árpád a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat. Előrejelzése szerint a GDP az idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat.

Egy inkubátornak nevezte Magyarországot a miniszterelnök, ahol a jövő konzervatív politikáját kísérletezik ki. Orbán Viktor a CPAC konferencia budapesti nyitórendezvényén azt mondta: a kormány nemcsak beszélt a konzervatív fordulatról, hanem meg is csinálta azt. Emellett szerinte a progresszív külpolitika vírusa veszélyezteti a Nyugatot. Szerinte a migráció elutasítása, a békepártiság és a gender elleni harc jelentheti a megoldást. Hozzátette ugyanakkor: Magyarország nem támad, mert úgy véli, mindenkinek megvan a joga, hogy a saját értékei szerint éljen.

Ferenc pápa Magyarországra irányította a figyelmet, és közelebb hozta egymáshoz és Jézus Krisztushoz a magyarokat, valamint reálisabbá tette a Magyarországról alkotott képet – mondta a köztársasági elnök. Novák Katalin az M1-nek adott interjúban örömünnepnek nevezte a látogatást, amikor "jó volt magyarnak lenni".

A többségi döntéshozatal bevezetését sürgeti az unió kül- és biztonságpolitikájában 9 tagállam. Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia megalakította a Baráti Csoportot is. A német külügyminisztérium közölte: Oroszország Ukrajna elleni háborúját és az unió előtt álló egyre nagyobb nemzetközi kihívásokat tekintve a külpolitikai döntések hatékonyságának és gyorsaságának növelése érdekében meg kell szüntetni a teljes egyetértésen nyugvó döntéshozatalt.

Az orosz elnök szóvivője szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött. Dmitrij Peszkov arról beszélt, hogy Washingtonban választják ki a célpontokat, Ukrajna csak végrehajtja a támadásokat. Az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője aggasztónak tartja az állítólagos dróntámadás orosz kommunikációját. Josep Borrell felszólította Moszkvát: ne használja fel a történteket ürügyként az agresszió kiterjesztésére. Felidézte: az ukrán elnök tagadta, hogy országának köze lett volna a támadáshoz.

Még mindig életveszélyes állapotban van a belgrádi lövöldözés egyik sérültje. A kislányt a fején érte a lövés. Egy tanuló helyzete kritikus, további 5 állapota stabil – közöték a kórházak. Tegnap egy 13 éves tanuló lelőtte 8 diáktársát és az iskolaőrt, és további 6 diákot és egy tanárt is megsebesített. A fiút elfogták, később a belgrádi klinika elkülönített részén helyezték el. Apját is őrizetbe vették és a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével gyanúsítják. A szerb kormány péntektől vasárnapig 3 napos nemzeti gyászt hirdetett.

Elmarasztalta a bűnösségüket bevalló vádlottakat a Völner-Schadl-ügyben a bíróság. A 22 vádlottat felsorakoztató büntetőügyben 6 végrehajtó és 4 további vádlott fölött mondott ítéletet az eljáró testület. Völner Pálra 8, míg Schadl Györgyre 10 év börtönt kért az ügyészség, ha beismerik tettüket. Előbbire 25, utóbbira 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozta a vádhatóság. A fő vádpont szerint Schadl György korrupciós kapcsolatot alakított ki a korábbi államtitkárral. A vádhatóság szerint Schadl György több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.

Május 8-tól átalakítja operatív vezetését az MVM Zrt. Megváltoznak a korábbi vezérigazgató-helyettesi, igazgatósági szakterületek, és változik a hozzájuk kapcsolódó feladat- és hatáskörök felosztása is. Ennek értelmében változik a cégcsoport felsővezetésének összetétele is. Az üzleti folyamatokat nem érinti a változás. Az MVM később tájékoztat az új menedzsment összetételéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×