Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.24
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

Nagy Márton: a vállalati hitelprogramok nélkül recesszióba került volna az ország - a nap hírei

A jövő konzervatív politikáját kísérletezik ki Magyarországon a miniszterelnök szerint. Az orosz elnök szóvivője szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint recesszióba került volna az ország az állami vállalati hitelprogramok nélkül. Nagy Márton a Portfolio konferenciáján azt mondta: a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1-1,2 százalékkal járulnak hozzá az idei GDP-növekedéshez. Téves megállapításnak nevezte, hogy a vállalati hitelezés ösztönzése akadályozná az infláció leszorítását. Úgy vélte: az idén az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet a tavalyi 10 százalék után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint 2024 végére teljesítheti Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Kovács Árpád a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat. Előrejelzése szerint a GDP az idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat.

Egy inkubátornak nevezte Magyarországot a miniszterelnök, ahol a jövő konzervatív politikáját kísérletezik ki. Orbán Viktor a CPAC konferencia budapesti nyitórendezvényén azt mondta: a kormány nemcsak beszélt a konzervatív fordulatról, hanem meg is csinálta azt. Emellett szerinte a progresszív külpolitika vírusa veszélyezteti a Nyugatot. Szerinte a migráció elutasítása, a békepártiság és a gender elleni harc jelentheti a megoldást. Hozzátette ugyanakkor: Magyarország nem támad, mert úgy véli, mindenkinek megvan a joga, hogy a saját értékei szerint éljen.

Ferenc pápa Magyarországra irányította a figyelmet, és közelebb hozta egymáshoz és Jézus Krisztushoz a magyarokat, valamint reálisabbá tette a Magyarországról alkotott képet – mondta a köztársasági elnök. Novák Katalin az M1-nek adott interjúban örömünnepnek nevezte a látogatást, amikor "jó volt magyarnak lenni".

A többségi döntéshozatal bevezetését sürgeti az unió kül- és biztonságpolitikájában 9 tagállam. Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia megalakította a Baráti Csoportot is. A német külügyminisztérium közölte: Oroszország Ukrajna elleni háborúját és az unió előtt álló egyre nagyobb nemzetközi kihívásokat tekintve a külpolitikai döntések hatékonyságának és gyorsaságának növelése érdekében meg kell szüntetni a teljes egyetértésen nyugvó döntéshozatalt.

Az orosz elnök szóvivője szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött. Dmitrij Peszkov arról beszélt, hogy Washingtonban választják ki a célpontokat, Ukrajna csak végrehajtja a támadásokat. Az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője aggasztónak tartja az állítólagos dróntámadás orosz kommunikációját. Josep Borrell felszólította Moszkvát: ne használja fel a történteket ürügyként az agresszió kiterjesztésére. Felidézte: az ukrán elnök tagadta, hogy országának köze lett volna a támadáshoz.

Még mindig életveszélyes állapotban van a belgrádi lövöldözés egyik sérültje. A kislányt a fején érte a lövés. Egy tanuló helyzete kritikus, további 5 állapota stabil – közöték a kórházak. Tegnap egy 13 éves tanuló lelőtte 8 diáktársát és az iskolaőrt, és további 6 diákot és egy tanárt is megsebesített. A fiút elfogták, később a belgrádi klinika elkülönített részén helyezték el. Apját is őrizetbe vették és a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével gyanúsítják. A szerb kormány péntektől vasárnapig 3 napos nemzeti gyászt hirdetett.

Elmarasztalta a bűnösségüket bevalló vádlottakat a Völner-Schadl-ügyben a bíróság. A 22 vádlottat felsorakoztató büntetőügyben 6 végrehajtó és 4 további vádlott fölött mondott ítéletet az eljáró testület. Völner Pálra 8, míg Schadl Györgyre 10 év börtönt kért az ügyészség, ha beismerik tettüket. Előbbire 25, utóbbira 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozta a vádhatóság. A fő vádpont szerint Schadl György korrupciós kapcsolatot alakított ki a korábbi államtitkárral. A vádhatóság szerint Schadl György több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.

Május 8-tól átalakítja operatív vezetését az MVM Zrt. Megváltoznak a korábbi vezérigazgató-helyettesi, igazgatósági szakterületek, és változik a hozzájuk kapcsolódó feladat- és hatáskörök felosztása is. Ennek értelmében változik a cégcsoport felsővezetésének összetétele is. Az üzleti folyamatokat nem érinti a változás. Az MVM később tájékoztat az új menedzsment összetételéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×