Az állami vállalati hitelprogramok nélkül recesszió lenne Magyarországon, a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2 százalékpontos növekedéssel járulnak hozzá idén a GDP-növekedéshez – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter online konferencián.

Közlése szerint április végéig a Széchenyi Kártya Programban 387 milliárd, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban 534 milliárd forintnyi szerződést kötöttek.

A tárcavezető a Portfolio Hitelezés konferenciáján kiemelte: a Széchenyi Kártya Program állománya idén 800-900 milliárd forinttal, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramé pedig ezer milliárd forinttal bővülhet.

Pozitív fejleménynek nevezte, hogy

oldódni látszik az energiacsapda,

mert az ország energiaszámlája csökkent. A magas kamatkörnyezet ugyanakkor marad idén és jövőre is. Az energiaimport értéke 2022-es 17 milliárd euróról idén várhatóan 9 milliárd euróra csökken, a háztartások 70-75 százalékát védi a rezsicsökkentés - mondta.

Ismertetése szerint 2023-ban az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet a tavalyi 10 százalék után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók.

Az állami kamatkiadások megugrottak - mutatott rá. Az államadósság adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadásai tavaly a GDP 2,8 százalékát tették ki, az idén 3,5-3,8 százalékot fognak, jövőre pedig 4 százalékot jelenthetnek. Mindez két év alatt mintegy ezer milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek - emelte ki. A kamattámogatott hitelek növekvő finanszírozási igénye okán mind a lakossági oldalon (babaváró hitel), mind a vállalati kamattámogatott hitelek (Baross Gábor, Széchenyi Kártya Programok) esetében nőnek a terhek - tette hozzá. Mindezek mellett a jegybank eszközeinek magas kamata miatt felmerülő veszteségtérítés további terhet róhat a költségvetésre.

Arra figyelmeztetett, hogy

a magas kamatok a hitelpiac összeomlását okozhatják, a piaci hitelek az év elején teljes mértékben leálltak.

A hitelpiacok kiszáradásának kockázata fenyegetett, ha az állam nem avatkozik be akár a Széchenyi Kártyák, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül - jegyezte meg a miniszter.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy le kell szorítani az inflációt, mert azzal a kamatok is csökkenhetnek. Jövőre is folytatni kell az infláció csökkentését - jelentette ki.

Arra is kitért, hogy a magas kamatok mellett a vállalatok 50-60 százaléka nem tudott volna hitelt felvenni. Tévesnek nevezte azt a vélekedést, miszerint a támogatott hitelek növelnék az inflációt.

Pont az ellenkezője igaz, mivel a hitelek megőrzik és növelik a piaci szereplők számát, a kínálati oldal bővülése pedig a fogyasztói árak csökkenéséhez vezet - magyarázta. Az állami vállalati hitelezés tehát jelentősen enyhíti a kínálati sokkokat.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a szektor kihívásai között említette, hogy nagyobb az állami terhek mértéke mint a teljes bérköltség. Tavaly az állami terhek az MNB számításai szerint közel 500 milliárd forintos mínuszt jelentettek a bankrendszernek, a legnagyobb tétel ebből a 226 milliárdos extraprofitadó és a 195 milliárdos kamatstop volt, ezzel már

több extra adót fizet a bankszektor, mint a teljes bérköltsége.

A kamatcsökkentéseket a bankok jövedelmezősége azonnal, a terhei viszont csak jelentős késéssel követik - mondta.

Pozitívnak nevezte ugyanakkor, hogy bár a hitelezést visszaveti a magas kamatkörnyezet, nem emelkedett a nem teljesítő hitelek állománya, stabil a bankszektor. Magyarországot nem érintik a nemzetközi banki turbulenciák - mondta a bankszövetség elnöke.