„Még ma is elegendő nukleáris anyagot állítanak elő Észak-Koreában ahhoz, hogy évente 10-20 atomfegyvert gyártsanak" – mondta egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, ugyanakkor Phenjan továbbra is fejleszti a hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétatechnológiáját, hogy el tudja érni az amerikai kontinenst.

„Egy bizonyos ponton Észak-Korea megszerzi azt a nukleáris arzenált, amelyre szerinte szüksége van a rezsim fenntartásához, valamint olyan interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) állít elő, amelyek nemcsak az Egyesült Államokat, hanem az egész világot fenyegethetik" – hangoztatta. I Dzsemjong úgy vélekedett: „ha egyszer túlzott mennyiségű (nukleáris fegyver) lesz a birtokában, akkor külföldre, határain túlra fog lépni.

Ekkor globális veszély fog kialakulni".

A politikus szerint pragmatikus megközelítésre van szükség az észak-koreai nukleáris kérdés megoldásához, és „a nukleáris anyagok gyártásának és az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztésének felfüggesztése" is előnyös, mindenkinek jó lépés lenne.

Szakértők szerint Észak-Korea nemzetközi szankciók ellenére több tucat atomtöltettel rendelkezik, és azt állítja, hogy ez az arzenál szükséges elrettentés az Egyesült Államok és szövetségesei által jelentett katonai fenyegetés ellen.

Phenjan azt hangsúlyozta, hogy soha nem fog lemondani atomfegyvereiről, és visszavonhatatlanul nukleáris hatalomnak nyilvánította magát.

I Dzsemjong júniusban történt beiktatása óta az Északkal való párbeszéd újrafelvételét szorgalmazza, ami radikális fordulatot jelent elődje, a konzervatív Jun Szogjol politikai vonalához képest. Phenjan azonban nem reagált kedvezően erre.