Sajtótájékoztatót tartott péntek késő délelőtt Orbán Viktor az EU-csúcs tárgyalásainak hajnali lezárása és némi alvás után.
Beszámolt róla, az EU-csúcs haditanács volt, a hozzászólások 90 százaléka arról szólt, hogyan győzzük le Oroszországot. A maradék 10 százalék magyer, cseh és szlovák hozzászólás volt arról, hogyan csináljunk békét.
Orbán Viktor úgy látja, az orosz vagyonnal kapcsolatos kérdést Európa még mindig nem veszi elég komolyan.
„Van két háborúzó fél, az EU pedig most oda akar menni az egyik félhez, elvenni a pénzt, és odaadni a másiknak. Ez egy hadüzenet” – szögezte le a kormányfő. Hozzátette, az elképzelés naiv és idealista.
Szerinte
a közvetlen háborús veszélyt most sikerült elhárítani, ez a belga miniszterelnöknek köszönhető.
A németek nyomását viszont az ügyben nagynak érezte az éjszaka, amikor az ügyben tárgyaltak.
Tévedésnek tartja azt az uniós kalkulációt, hogy a befagyasztott orosz vagyont az unió szabadon felhasználhatja, márpedig most nyugaton sokan azt gondolják, hogy lehet ilyet. A háborúpárti miniszterelnököknek szerinte most nagy kihívás, amilyen döntés megszületett, így aki a háborút finanszírozza, ott a nemzetállamok polgárai fizetik a számlákat Ukrajnában, márpedig erről a vezetőknek otthon a választópolgáraikat is meg kell győzniük.
Hitel? Hadikölcsön!
Az EU 24 tagállama által felveendő hitelt hadikölcsönnek nevezte Ukrajna számára. A pénzt az unió a pénzpiacokról veszi fel, majd hitel formájában átadja Ukrajnának, de az nem fog tudni fizetni, valakinek viszont muszáj lesz; három ország ebben, mint leszögezte, nem vesz részt, Magyarország, Szlovákia és Csehország.
Ugyanakkor azt is elismerte, hogy ha Oroszország elveszti a háborút, akkor fizetni fog, mégpedig jóvátételt, mint Magyarország és Németország az első világháború után.
Innentől kezdve a nyugat fut a pénze után, olyan a helyzet, mintha a peronon állna 24 ember, és futni kezdene egy vonat után, míg három ember inkább megkeresi a kijáratot a pályaudvarról.
Mi következik ebből?
Orbán Viktor szerint ebből az következik, hogy Magyarország feladata az, ne rántsanak magukkal a háború felé rohanók. „Ez a legnagyobb politikai feladat, amit meg kell oldanunk" a német vezetésű EPP-bel szemben.
Megdicsérte a szlovák és a cseh miniszterelnök partnerségét, „mi pedig vittük a magunk vonalát”.
Feljött a fejébe, hogy akár vétózni is tudnának a kérdésben, de erre végül nem volt szükség az előállt helyzetben, a jogi lehetőség mindenesetre fennállt, még ha ettől német, olasz és francia csizma is taposott volna a „jól fejlett mellizmain”.
Kérdések, válaszok
Hogy mentek bele a nyugati vezetők, hogy végül elálljanak a tervüktől?
Futballhasonlattal élve a német foci a struktúrára épül, nyomni kell, és a végén győznek. Ez egy kultúra. A végén, ha kell, hajnalban, odaérünk. A németek egyébként nem akarnak hitelt felvenni, speciális helyzetben vannak, akármi van, ők fizetnek a legtöbbet. Az érveket sem megérteni akarták, hanem lenyomni. Hogy mi volt a döntő faktor? A belga miniszterelnök. A franciák pedig ki sem fejtették saját, mély álláspontjukat a kérdésben. Ha a belga miniszterelnök, ha nem áll ki, akkor a németek benyomják a labdát a gólvonalon túlra. Abban nincs vita, hogy az orosz vagyon elvétele nyílt jogsértés, ezt gondolták végig. Illetve azt is, hogy egy ilyen döntést a saját parlamentjükben az érintettek nem tudnak megmagyarázni. Nem hagyták magára a belga kormányfőt.
Lehet-e változás az Európai Bizottság élén, ami politikai fordulatot okoz az EU-ban? Oroszország az EU kudarcának nevezte a fordulatot.
Ennél nagyobb kudarc is történt, a Mercosur-EU megállapodás kútba esett, januárban kerül elő a kérdés újra, most nem megy senki Brazíliába. Az ebben érintettek hiába vettek repülőjegyet Brüsszelbe. Továbbá a nyugat-balkáni csatlakozás tárgyalásai is állnak, 15 éve nem nyílt meg új fejezet. Vagy az van, hogy akik itt ülnek, hazudnak, vagy az, hogy akik akarják ezt, nem tudják, vagyis a hatalmi egyensúly megbomlott. Az Európai Parlament szerepe megnőtt, gyakran vannak olyan kérdések, amelyekben az Európai Bizottság összejátszik az EP-vel, és így játsszák ki a miniszterelnököket. Régen megmondtuk az EB-nek, hogy mit kell csinálni, és megcsinálták, most nem ez van.
Szerintem a végóráit éljük az Európai Uniónak.
Van Magyarországnak erre egyébként stratégiája. Hogy a háború témájában sincs egyetértés, ez is mutatja a helyzetet, de a Mercosur-ügy ugyanez.
Uniós források, orosz energia, migrációs büntetés, vétójog célba vétele; megéri még az EU-ban maradni?
Még nem vagyunk ott. 22 milliárd euró jár nekünk a 7 éves költségvetés szerint, és a Covid-alapból még 6 milliárd. Ezt nem akarják odaadni, pedig jár, nem úgy, mint a komcsi rendszerben, hogy „a szád jár, fiam”. Amikor az ülés elején erről beszéltünk, tisztáztam, nincs értelme a következő költségvetésről beszélni, amíg az előző nincs befejezve. Jó lenne, ha elkezdenének fizetni, mert egyben a végén nagyon fájni fog. Igaz, hogy nyesztetnek bennünket, de begyűjtjük a pénzt. A következő ciklusban már nettó befizetők leszünk, de akkor is megéri még maradni a piac miatt. Kulcskérdés, hogy piacokhoz férjünk hozzá. De közben le is értékelődik a közös piac, zsugorodik, a világ más részein viszont táguló piacok vannak. Ezért kihívás, hogy hogyan állítsuk több lábra a magyar gazdaságot. Nem tudom, meddig tart még az, hogy megéri, mert azért itt úgy viselkednek velünk, ami magyar ember számára idegen, hatalommal való visszaélés, sunyítás. Az érdekeink ide kötnek, el kell foglalni Brüsszelt, és meg kell változtatni. Ehhez jött erősítésnek a cseh Andrej Babis. Ausztriában pedig az FPÖ már 40 százalék fölött van. A franciák közül pedig Marine Le Pennel már tárgyaltam, ő is patrióta. Az olasz folyamat is jól néz ki. Öreg vagyok, nincs időm, de ki kell ülni a változásokat, sürgetem őket.
Mit szól az amerikai elnök friss ukrajnai háborús nyilatkozataihoz? Játszanak-e a helyzetben az európaiak bármilyen szerepet?
Ez nagyon bonyolult kérdés, mert meg kell fejteni. Az amerikai elnök nyilatkozatai taktikai nyilatkozatok, de ezt nem morálisan kell értelmezni, hanem tranzakciós igazságként, nem tudok jobb szót, ügyről ügyre halad a politika. A háborúban pedig nem lehet tudni, mi a győzelem, mi a vereség, nincsenek célok lerögzítve, de most már legalább tudjuk, mi az a 3-4 ügy, amin múlik, hogy lesz-e béke. Európa téved, hogy uralja az oroszok befagyasztott pénzét. A döntés, amit Európa most meghozott, nem akadályozza a békét tehát, de szerintem
a 90 milliárd eurós segély sem akadályozza a békét,
mert ez a pénz nem húzza ki Ukrajnát a bajból. Az a kényszer, ami az ukránokat a béke felé nyomja, megmaradt.
Él Magyarország az EU-költségvetési vétóval?
Az EU ezzel kapcsolatos döntési folyamata áll, mert várják a magyarországi választások eredményét. A vétóval nem szabad doktríner módon élni.
Hogyan értékelte a V3 összeállását?
Tárgyaltam még a lengyel miniszterelnökkel is, tudok neki garanciát adni arra, hogy nem tűzünk napirendre olyan kérdések, amelyek súlyosak, de nem értünk egyet. Nem mondtam le a V4-ről. Az energia terepén lehetséges az együttműködés.
Mi lett volna, ha nincs gazdatüntetés?
Nem hátrált volna meg az EU. Ha itt tüntetnek a gazdák, akkor tüntetve van... Rendőri erővel tudták csak letörni. Itt nem volt kommunizmus.
Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
Háborúpárti kormányra ne szavazzanak! Magyarországon az ellenzéki oldalon sunnyogás, rejtőzködés van. A Tisza Párt olyan, mint a kávézacc, felkavarják, aztán leülepszik.





