Olaszországban meghalt egy idős nő nyugat-nílusi vírus (WNV) okozta fertőzésben. A 82 éves asszony, aki a Rómától északra fekvő Nerola településen élt, a múlt héten került kórházba, miután lázas lett. A hivatalos adatok szerint Róma térségében hat másik WNV-megbetegedést is megerősítettek. Egy 63 és egy 72 éves beteg kórházba került, és kritikus állapotban van. A hatóságok munkacsoportot hoztak létre a járvány kezelésére.

Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban közölte, a nyugat-nílusi láz Európa-szerte már meglehetősen gyakori, Magyarországon is rendszeresen előfordul, mert az északi elterjedésének határa már Lengyelország vonalában van. Azt is ismertette, hogy Magyarországon 2002 óta minden évben fordulnak elő megbetegedések, haláleset eddig csak egyszer történt, 2022-ben. A mediterrán országokban viszont évente átlagosan egy-két tucatnyi haláleset van: Olaszországban tavaly több mint 400, Görögországban több mint 200 halálos megbetegedést regisztráltak.

„Általában nagyon enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen zajlik a fertőzés, esetleg enyhe légzőszervi tünetek vannak, de amikor az úgynevezett neuroinvazív törzsek okoznak fertőzést, akkor agyvelőgyulladás is kialakulhat, és ez az, ami végzetes kimenetelű lehet” – magyarázta az egyetemi tanár.

Az is hangsúlyozta, hogy a vírus kizárólag szúnyogokkal terjed, és ezért szezonális: július közepén jelentkeznek az első megbetegedések, mert addigra szaporodnak el a terjesztő szúnyogok, és egészen november közepéig tartanak a megbetegedések. Rusvai Miklós azt is elmondta, hogy azt nem lehet befolyásolni, hogy milyen tüneteket okoz a vírus, ez csak a terjesztett vírustörzsön múlik. Ráadásul a tünetek alapján nehéz felismerni a fertőzést, mert a betegek 70-80 százaléka tünetmentes marad, vagy legfeljebb influenzaszerű panaszokkal jár. „A súlyosabb lefolyású esetekben fejfájás, tudatzavar, úgynevezett kényszermozgások, öntudatlan mozgások jelentkeznek már, de ez nagyon ritkán fordul elő” – mondta a szakember.

Arról is beszélt, hogy a vírus hordozói különböző madárfajok, és a madárfajokról viszik át a szúnyogok az emberre. „Emberről emberre nem tudja átvinni a szúnyog a fertőzést, az ember az úgynevezett biológiai zsákutca, tehát mi nem adjuk tovább a fertőzést sem direkt úton, közvetlen érintkezés, tüsszögés, kézfogás nem terjeszti a vírust, és a szúnyog sem viszi át egyik emberről a másikra, kizárólag madár a fertőzés eredete és a szúnyog viszi át a fertőzést” – mondta Rusvai Miklós, és hozzátette, ezért is fontos a lakott területeken a szúnyoggyérítés, a védekezésnek járványvédelmi okai is vannak.

Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását. A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.

A lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.

„Különböző mértékben fogékonyak a különböző fajok, a legfogékonyabb a szarvasmarha és a juh, a kérődzők, ennél jóval kevésbé fogékony a sertés és az ember, és szinte teljesen rezisztensek vagy nagyon ellenállóak a húsevők, illetve a madárfajok” – magyarázta Rusvai Miklós. Mint elmondta, az emberre a legveszélyesebb az úgynevezett tüdőlépfene, de csak nagyon ritkán fordul elő. Arra emlékeztetett, hogy ezzel támadnak, amikor politikusoknak vagy közszereplőknek fehér porral teli borítékokat küldenek, ez a a lépfene-baktérium spórája, amely rendkívül ellenálló, évtizedekig fertőzőképes maradhat. Amikor egy-egy ilyen megbetegedés történik állatok körében, mint most Horvátországban, általában egy korábban fertőzött állatról terjed tovább a kór, például egy dögkútból vagy egy árvíz által a talajból kimosott tetemmel.

„Emberbe vagy sebfertőzéssel, vagy a fertőzött állatok boncolása révén juthat be, ezért vágóhídi munkások, illetve bőr- és szőrfeldolgozók szoktak fertőződni. A sebfertőzések viszonylag könnyen kezelhetők, a tüdőlépfene az, ami esetleg végzetes lehet” – mondta Rusvai Miklós.