Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Mark Rutte NATO-főtitkár (b) és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője üdvözli egymást az Európai Unió védelmi képességének témájában tartott egynapos informális EU-csúcstalálkozón a brüsszeli Egmont-palotában 2025. február 3-án.
Nyitókép: Mark Rutte NATO-főtitkár (b) és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az egynapos informális EU-csúcstalálkozón a brüsszeli Egmont-palotában 2025. február 3-án. MTI/AP pool/Geert Van den Wijngaert

EU-csúcs: nagyon fontos üzenet ment az Egyesült Államoknak

Az európai védelem az Egyesült Államok nélkül "nem fog működni"; az európai szövetségeseknek az eddig meghatározottnál, GDP-jük két százalékánál "jóval többet" szükséges fektetniük a védelembe - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács értekezletét megelőzően hétfőn.

Az európai védelem helyzetéről szóló, nem hivatalos uniós csúcstalálkozóra érkezve - amelyen szintén "EU-n kívüliként" részt vesz Keir Starmer brit miniszterelnök is - Mark Rutte közölte, a NATO-tagországok az év folyamán külön ülést szentelnek majd annak, hogy meghatározzák a védelmi kiadások szükséges szintét.

Azon 2014-es kötelezettségvállalás, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, a jövőben nem lesz elégséges, ennél jóval többet kell befektetni a védelembe - húzta alá.

Rutte az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: miközben az uniós tagországok az EU és a NATO ellenálló képességének és védelmének megerősítésén dolgoznak, többet kell fektetniük a védelembe és több katonai felszerelést kell gyártaniuk. Ez nem várhat - húzta alá.

"Ezt együtt tehetjük a legjobban, beleértve a NATO és az EU közötti együttműködést is" - fogalmazott.

A NATO-főtitkár, aki a csúcstalálkozót megelőzően a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, újságíróknak nyilatkozva közölte: az Egyesült Államok és Kanada, illetve az Egyesült Államok és más szövetségesek közötti vámok körüli vita nem lesz negatív hatással a katonai szövetség elrettentő képességére.

"Mindig vannak problémák a szövetségesek között (...), hol nagyobbak, hol kisebbek. Ugyanakkor teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ez nem akadályozza meg kollektív elhatározásunkat, hogy elrettentő képességünk erős maradjon" - fogalmazott Rutte.

Keir Starmer a NATO-főtitkárral folyatott megbeszélését követően közölte: Nagy-Britannia nem választ sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió között. Fontos mindkét partnerrel együttműködni olyan területeken, mint a kereskedelem és a biztonság - hangsúlyozta.

"Mindkét kapcsolat nagyon fontos számunkra. Nem választunk közülük" - fogalmazott Starmer, majd hozzátette: "jó üzletet akarunk folytatni úgy az Egyesült Államokkal, mint az Európai Unióval".

Kiemelte továbbá: azt szeretné, ha egy új védelmi és biztonsági paktum állna az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok középpontjában. Közölte, szeretné, ha a felek szorosan együttműködnének a védelmi kérdésekben, beleértve a katonai felszerelések beszerzését is.

"Védelmi kiadásaink jelenleg a GDP 2,3 százalékát teszik ki, és keményen dolgozunk azon, hogy kijelöljük az utat a 2,5 százalék elérésére" - tette hozzá a brit miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×