Donald Trump az elnökválasztást megelőző kampányban és a beiktatásakor is azt hangoztatta, hogy újra naggyá akarja tenni az Amerikai Egyesült Államokat. „Ettől a pillanattól kezdve Amerika hanyatlásának vége. Újra tisztelni és csodálni fogják. Olyan erősek leszünk és akkora győzelmet aratunk, mint még soha” – fogalmazott az elnök, miután letette a hivatali esküt. Bár még sok minden képlékeny, szakértők szerint átalakulhat a világkereskedelem azzal, hogy Donald Trump visszatért a Fehér Házba.

Lentner Csaba az InfoRádióban elmondta: Donald Trump a következő időszakban várhatóan a belső gazdaságfejlesztésre koncentrál majd, vagyis arra, hogy amit csak lehet, termeljenek meg belföldön, minél kevesebb legyen az import. Emlékeztetett, hogy a korábban Kína ellen életbe léptetett vámok is azt a célt szolgálják, hogy mérséklődjön a kínai áruk beáramlása az amerikai piacra. Értelemszerűen magasabb árakat eredményez a belföldi piacon, ha vámpótlékot szednek be bizonyos árucikkek behozatalánál, ami egyértelműen arra készteti az amerikai vásárlókat, hogy ne kínai termékeket vegyenek.

Donald Trump a héten jelentette be, hogy legalább harminc napra felfüggeszti a Kanadára és Mexikóra vonatkozó új vámok életbe léptetését, jegelve ezzel a kereskedelmi háborút. Az amerikai elnök elképzelései szerint Kanada esetében a legtöbb árura 25 százalék vámot kellene kivetni, a kanadai energiatermékekre pedig 10 százalékot. A mexikói termékeknél szintén 25 százalékos vámot lengetett be Donald Trump. Lentner Csaba úgy fogalmazott, „a jó szomszédsági kapcsolatok alapján” meg tudják majd tárgyalni a kérdést a felek. Hozzátette: az amerikai kormányzat egyebek mellett az akarja elérni, hogy minél kevesebb kábítószert hozzanak be az Egyesült Államokba, illetve a szállított tételeket is csökkentené Kanadából és Mexikóból.

A közgazdászprofesszor szerint az USA–Európai Unió viszony már egészen más történet. Kína például erős ország, az unió viszont gyengélkedik és nem egységes, Lentner Csaba nem tartja versenyképesnek a 27 tagállamból álló szövetséget. Ráadásul az EU-ból több áru megy ki az Egyesült Államokba, mint amennyi onnan érkezik Európába. Az egyetemi tanár megjegyezte: ez nem tesz jót az amerikai külkereskedelmi mérlegnek, mert a deficit egyre inkább emelkedik, ami problematikus a dollár árfolyamára nézve is. „Az Európai Unió már lábon lőtte magát jó néhányszor, elvetéltek a reformjai.

Ha az amerikai elnök új vámokat vetne ki az EU-ra is, akkor nem lehet ódzkodni, az unió érdemben nem nagyon tudna védekezni”

– vélekedett Lentner Csaba.

Az elmúlt napok tapasztalatai alapján Kanada és Mexikó tárgyalóképes fél lehet az USA-val, az Európai Unió azonban a közgazdász szerint „nem erős világhatalmi tényező”, jóval szűkebb mozgástere van, ami egyértelműen befolyásolja az érdekérvényesítő képességét. Hozzátette: Donald Trump a legtöbbször „erőből tárgyal”, és ha egyeztetni kezd például Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akkor vélhetően az amerikai elnök dominanciája érvényesül, mint ahogyan az európai gazdaság sincs paritásban az amerikaival. „Az Európai Unió egy süllyedőben lévő világgazdasági térség, és nincs semmilyen ütőkártya a kezében” – fogalmazott az egyetemi tanár.

Az uniós vezetők már jelezték ha Donald Trump vámokat vet ki az EU ellen, viszontvámokkal fognak válaszolni, ami ténylegesen kirobbantaná a vámháborút. Lentner Csaba elmondta: havi szinten 200 milliárd eurós külkereskedelmi többlet jön létre, mivel több árut szállítanak az Egyesült Államokba, mint amennyi onnan Európába jön. Az importált európai termékek nagy része pedig nem nélkülözhetetlen az USA számára. A közgazdászprofesszor szerint „nem várhatók frontális ütközések”, hanem inkább arra lehet számítani, hogy

az amerikai cégek még erősebb európai cégfelvásárlásba kezdenek, illetve az sem kizárt, hogy nagy és középméretű európai vállalatok székhelyét átteszik a tengerentúlra.

Mint mondta, az unió viszont vámok esetleges kivetésével „nem sokra megy”.

Ha kialakul egy USA és Európai Unió közötti vámháború, annak a közgazdász szerint Magyarország nem nagy mértékben lenne a kárvallottja. A magyar összexportnak ugyanis mindössze a 3,7 százalékát teszi ki az amerikai kivitel, ami jóval elenyészőbb mennyiség ahhoz képest, mint amennyi cikket beszállít Magyarország a német iparnak. A német autóipar azonban jelenleg nem működik jól, a helyi autóipari konszernek osztalékkifizetései 34 százalékkal estek vissza tavaly a 2023-as évhez képest. Ennek főleg az az oka, hogy kevesebb autót vásárolnak az emberek, így kevesebb alkatrészre, kiegészítőre van szükség. Ez a folyamat pedig a lehetséges vámkivetéssel párosulva hatással lehet a világkereskedelemre, hiszen így még kevesebb autót vihetnek ki az EU-ból az Amerikai Egyesült Államokba, igaz, ez Lentner Csaba megfogalmazása szerint „nem fogja különösebben meghatni” az amerikaiakat.

Az NKE közgazdászprofesszora szerint a kialakult helyzet érinti ugyan a magyar gazdaságot, de mivel a magyar kormány a gazdasági semlegesség elvét vallja, nem a többi 26 uniós tagállammal együtt fog tárgyalni az amerikai vezetőkkel, hanem várhatóan külön megállapodásokat köthet az USA-val. Ezeknek az egyeztetéseknek az előkészületei valószínűleg már zajlanak. Lentner Csaba arra számít, hogy

a működő és versenyképes tőke mellett innovációk áramlanak a tengerentúlról Magyarországra,

és például nemcsak Tesla autók jöhetnek nagy számban hazánkba, hanem azok gyártásában bedolgozói szerepet is kaphatnak magyar munkavállalók. Egyre nagyobb teret nyerhet itthon is a biotechnológia, de más amerikai cégek is terjeszkedhetnek majd Magyarországon.

Úgy véli, ha néhány amerikai gyár csúcstechnológiai szinten is megjelenik hazánkban, akkor az esetlegesen megemelkedő védővámokat bőven ki lehetne gazdálkodni a közvetlen működőtőke-befektetésekkel. Lentner Csaba kiemelte, hogy nagyon jó a kapcsolat Orbán Viktor és Donald Trump között, ezért minden esély megvan arra, hogy ez az ellensúlyozás megvalósulhasson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy számos amerikai high-tech óriás az amerikai elnök mellett áll, így abban is lehet bízni, hogy a kormányok közötti megállapodásoknak köszönhetően ennek a szektornak a tőkéje és több cége is megjelenik Magyarországon, ami kedvező hatással lehet a foglalkoztatásra és a GDP-termelésre is.