Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
317.66
bux:
130054.15
2026. február 10. kedd Elvira
WASHINGTON, DC - JANUARY 21: U.S. President Donald Trump, accompanied by (L-R) Oracle CTO Larry Ellison, SoftBank CEO Masayoshi Son, and OpenAI CEO Sam Altman, takes a question from a reporter during a news conference in the Roosevelt Room of the White House on January 21, 2025 in Washington, DC. Trump announced an investment in artificial intelligence (AI) infrastructure and took questions on a range of topics including his presidential pardons of Jan. 6 defendants, the war in Ukraine, cryptocurrencies and other topics. (Photo by Andrew Harnik/Getty Images)
Nyitókép: Andrew Harnik/Getty Images

Óriási lökést kap az MI szekere

Donald Trump amerikai elnök a minden idők legnagyobbjaként jellemzett infrastrukturális beruházást jelentette be kedden a mesterséges intelligencia fejlesztésének elősegítésére.

Az elnök a Fehér Házban közölte, hogy hatalmas adatközpontok épülnek majd szerte az Egyesült Államokban, hogy támogassák a mesterséges intelligencia működtetését. A fejlesztések teljes költségvetése 500 milliárd dollár lesz hivatali négy éve alatt – jelentette ki Donald Trump, és hozzátette, hogy a teljes program megvalósulásával munkahelyek ezrei jönnek majd létre amerikaiak számára.

A hétfőn hivatalba lépett elnök korábban 100 milliárd dollárt szánt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos infrastruktúra szélesítésére.

A bejelentésből az is kiderült, hogy az első adatközpont Texasban kezdi majd meg működését.

Az informatikai infrastruktúrafejlesztésről szóló bejelentésen megjelentek a technológiai fejlődés új és eddiginél is nagyobb hatású fejezetének tartott mesterséges intelligencia fejlesztésében is fontos szerepet betöltő vállalkozások irányítói, így Sam Altman, az OpenAI elnök-vezérigazgatója, Larry Ellison, az Oracle elnök-vezérigazgatója, valamint Masayoshi Son, a SoftBank elnök-vezérigazgatója.

Donald Trump a fehér házi eseményen újságírók kérdéseire válaszolva közölte azt is, hogy február 1-től általános 10 százalékos vámtételt tervez bevezetni minden Kínából érkező termékre. Az elnök hétfőn, hivatalba lépése után szintén újságírók kérdéseire annak a szándékának adott hangot, hogy februártól Kanada és Mexikó esetében bevezeti a korábban kilátásba helyezett 25 százalékos különvámot, amiért az Egyesült Államokkal szárazföldön határos két ország nem tesz eleget az illegális határátlépések megakadályozása érdekében.

Azt is hozzátette, hogy a vámokat más országok esetében a nyomásgyakorlás eszközeként tervezi alkalmazni egy tárgyalási folyamatban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×