Infostart.hu
eur:
388
usd:
334.64
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nagyszebeni találkozójukon az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának napján, 2019. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Szecsődi Balázs

Szakértő: a lengyel uniós elnökség újraindíthatja a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen

Lengyelország az uniós soros elnöksége idején kiemelten a biztonságpolitikára, a mezőgazdaságra és az energiabiztonságra fog fókuszálni. A magyar jogállamiságról szóló elmarasztaló jelentést is napirenden tartja majd Varsó – mondta Máthé Réka Zsuzsanna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Január 1-jétől Lengyelország vette át Magyarországtól az Európai Unió soros elnöki tisztét a következő fél évre. A "Biztonság, Európa!" mottóval indított lengyel elnökség prioritásai a biztonság hét dimenzióját, ezen belül a katonai, a gazdasági és az energiabiztonságot foglalják magukban.

"A magyar uniós elnökség idején elfogadott versenyképességi paktum a lengyel elnökségnek is számos intézkedést jelent" – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa. Máthé Réka Zsuzsanna kiemelte: 2025 júniusáig a bizottságnak konkrét javaslatokat kell előterjesztenie a kis- és közepes vállalkozásokra háruló adminisztratív vagy szabályozásból eredő követelmények 25 százalékos csökkentésére. Egy másik intézkedés az egységes piac stratégiájának elmélyítésére kell vonatkozzon. Ezeken kívül kiemelt szempont még a digitális átállás felgyorsítása az európai állampolgárok adatainak biztonsága érdekében.

Máthé Réka Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy a lengyel elnökség programja az energiabiztonság szempontjából foglalkozik a versenyképességgel. A cél, hogy minél kevesebb energiahordozót importáljon az Európai Unió Oroszországból, emellett Varsónak hangsúlyos lesz a programjában a mezőgazdaság. A szakértő arra is kitért, hogy már január 3-án, a lengyel elnökség megnyitója alatt tüntetéseket szerveztek a gazdák az uniós agrárpolitika ellen. A demonstrálók az uniós zöld megállapodás leállítását követelő petíciót adtak át az Európai Bizottság varsói kirendeltségénél. Kiemelte azt is, hogy Lengyelország leghangsúlyosabb témája a biztonságpolitika lesz:

teljes apparátusával és meggyőződéssel képviseli azt a törekvést, amely szerint Ukrajnát minden szempontból támogatni kell a háborúban, ameddig csak lehet.

Az aktuális lengyel kormány megpróbálja napirendre tűzni az uniós alapszerződések hetes cikkelye szerinti eljárás Magyarország elleni újranyitását. A szakértő szerint kérdéses, hogy a következő fél évben ezt megfelelő mértékben elő lehet-e készíteni, ugyanakkor a júliustól kezdődő dán elnökség Ukrajna támogatása mellett a jogállamiságra fókuszál majd, ezért várható, hogy 2025-ben valamelyik soros elnökség alatt újra elindulhat a Magyarország elleni eljárás.

A magyar jogállamiságról már január 28-án szó lesz az EU Általános Ügyek Tanácsában. A Magyarországra vonatkozó értékelés mellett a portugál, a román és a szlovén jogállamisági helyzet lesz a miniszterek előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×