Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
331.21
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Donald Tusk koalíciós kormányfőjelölt sajtótájékoztatót tart Varsóban 2023. december 8-án, miután informális egyeztetést tartott a miniszterjelöljeivel. Tusk bejelentette, hogy az új parlamenti többségi koalíció által alakítandó kormány egyik első lépéseként Lengyelország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Bombaként robbant Lengyelországban Donald Tusk kijelentése a „harcoló demokráciáról”

Több lengyel politikus kommentálta szerdán Donald Tusk kormányfő előző napi kijelentését a „harcoló demokráciáról”: Szymon Holownia alsóházi elnök szerint Lengyelországban továbbra is parlamenti demokrácia uralkodik, Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt elnöke viszont sztálinizmust emlegetett.

A politikusok arra reagáltak, hogy Tusk kedden a lengyel jogállamiságról szóló szenátusi értekezleten kijelentette: amennyiben a kormányerők a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása után „vissza akarják állítani az alkotmányos rendet és a liberális demokrácia alapjait, a harcoló demokrácia kategóriáiban kell cselekedniük”. Hozzátette: azon kockázat tudatában is hoz majd döntéseket, hogy

„a puristák szempontjából nem mindegyik felel meg a teljes jogállamiság kritériumainak”.

A keddi értekezleten részt vevő Szymon Holownia szerdán újságíróknak elmondta: „ha alkalom adódik”, megkérdezi Tusktól, „pontosan mire is gondolt”. Hozzáfűzte: feltételezi, hogy a kormányfő a jogállamiság visszaállításáról beszélt. „Nem hiszem, hogy valamilyen belső konfliktusra gondolt volna, esetleg polgárháborúra vagy frakciók közötti harcra” – mondta Holownia.

Hozzátette: „erőteljes, kemény politikai harc” bejelentéseként értelmezte Tusk szavait. Ami Lengyelország politikai berendezkedését illeti, nem változott semmi, „továbbra is parlamenti, az emberek számára fontos ügyekért harcoló demokrácia áll fenn” – magyarázta a házelnök.

Jan Grabiec, a kormányfői hivatal főnöke a Radio Zet kereskedelmi rádióban elmondta: a „harcoló demokrácia” fogalma nem egészen új. „A jogi doktrínában legalább a nácítlanítás időszaka óta jelen van, amikor Németországban folyamatban volt a demokrácia visszaállítása” – fűzte hozzá.

Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a Polsat News kereskedelmi hírtévében úgy ítélte meg: Tusk tudja, hogy Lengyelország „olyan rendkívüli pillanatban találja magát, amikor védeni kell a demokratikus rendet”, és az alkotmányosság visszaállítása érdekében

„úgy kell alkalmazni különféle rendelkezésre álló eszközöket, hogy azok hatékonyak legyenek”.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a szejmben újságírói kérdésre elmondta: Tusk szavai „a sztálinizmust idézik fel azon elemeiben, amelyek egyfelől borzasztóak, másfelől a maguk módján szórakoztatóak voltak”.

Marcin Warchol, a PiS képviselője, volt igazságügyi miniszter az X-en azt írta: Donald Tusk „éppen hivatalosan meghirdette a rezsim kiépítését”. „Jogot fog sérteni, amit a harcoló demokrácia keretein belüli lépéseknek nevezett” – fogalmazott. „Hol van az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság, hol vannak a jogállamiság és a demokrácia védelmezői?” – tette fel a kérdést.

„Lenin feltámadt a sírjából” – kommentálta az X-en Tusk kijelentését Maciej Wasik, a PiS európai parlamenti képviselője.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×