eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Rishi Sunak új brit miniszterelnök beszédet mond a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2022. október 25-én. Rishi Sunakot, brit Konzervatív Párt új vezetőjét III. Károly király hivatalosan megbízta a kormányalakítással ezen a napon.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Árnyékkormányt alakított az összetöpörödött brit Konzervatív Párt

Megalakult hétfőn a múlt heti nagy-britanniai parlamenti választások után ellenzékbe került Konzervatív Párt árnyékkormánya.

A csütörtöki választáson a korábbi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt elsöprő győzelmet aratott, és 14 év óta először - Sir Keir Starmer vezetésével - ismét kormányt alakíthatott.

Rishi Sunak volt miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője hétfő este hirdette ki árnyékkormányát, amelyben a korábbi tory kormány összetételéhez képest számos helyen változtatni kellett, mivel Sunak volt kabinetjének tucatnyi tagja a múlt heti választáson elveszítette képviselői mandátumát.

Nem került be az újonnan választott alsóházba Grant Shapps volt védelmi miniszter, Alex Chalk korábbi igazságügyi miniszter, Gillian Keegan, a Sunak-kormány volt oktatási minisztere, Lucy Frazer egykori kulturális miniszter, Penny Mordaunt, a konzervatívok volt alsóházi frakcióvezetője - aki e tisztségében szintén kabinettag volt -, Sir Jacob Rees-Mogg volt Brexit-ügyi miniszter, a radikálisan EU-szkeptikus tory jobbszárny egyik szószólója.

Liz Truss volt kormányfőnek, Rishi Sunak közvetlen elődjének nem volt miniszteri tisztsége Sunak kormányában, de ő is elvesztette képviselői mandátumát.

Az új konzervatív árnyékkormány vezetője egyelőre Rishi Sunak, de várhatóan hamarosan ő is távozik, mivel a választási vereség másnapján bejelentette, hogy lemond a Konzervatív Párt vezetői tisztségéről, és csak az utódválasztási folyamat lezárultáig marad a párt élén.

Az előző kormány vezető tagjai közül a konzervatív árnyékkormányban is szerepet kapott Jeremy Hunt volt pénzügyminiszter, James Cleverly volt belügyminiszter, valamint Kemi Badenoch volt üzleti és kereskedelmi miniszter, akit sokan esélyes jelöltnek tartanak a Konzervatív Párt vezetői tisztségére.

Nem vállalta ugyanakkor az új tory árnyékkormány külügyminiszterjelölti tisztségének betöltését David Cameron, a Sunak-kormány volt külügyminisztere.

Cameron a 2010 és 2016 közötti konzervatív kormány miniszterelnöke volt, de a brit EU-tagságról általa kiírt, 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás után lemondott, egyben visszaadta alsóházi képviselői mandátumát is.

Rishi Sunak tavaly novemberben - általános meglepetésre - külügyminiszterré nevezte ki, de mivel Cameronnak nem volt alsóházi mandátuma, III. Károly király a kormány előterjesztésére bárói rangra emelte, így Cameron a parlament felső kamarájának, a Lordok Házának tagja lett.

A törvényerejű brit politikai szokásjog megköveteli ugyanis, hogy a miniszteri rangú kabinettagok a törvényhozás alsó- vagy felsőházának tagjai legyenek.

Cameron abból a meggondolásból mondott le az árnyékkormánybeli tagságról, hogy munkáspárti utódja, David Lammy az alsóház tagja, így az a helytálló, ha a tory árnyékkormány külügyminiszterjelöltje is alsóházi képviselő.

A posztot hétfőtől Cameron volt helyettese, Andrew Mitchell tölti be.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×