eur:
398.27
usd:
372.27
bux:
69536.56
2024. június 15. szombat Jolán, Vid
Meseberg, 2024. május 28.Emmanuel Macron francia elnököt (j) fogadja Olaf Scholz német kancellár a mesebergi kastélyban 2024. május 28-án. Macron háromnapos látogatáson tartózkodik Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Szakértő: már Macron sem bánná a nyugati fegyverek oroszországi bevetését, de Scholz óvatos

Bárhogy is alakulnak a közeljövőben a két ország közötti kapcsolatok, Emmanuel Macron németországi látogatásával a belpolitikai célokat tekintve mindkét kormányzat jól járt – mondta az InfoRádióban Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Vasárnap érkezett meg Németországba Emmanuel Macron francia államfő, hogy részt vegyen a háromnapos elnöki találkozón német kollégája, Frank-Walter Steinmeier meghívására. Huszonnégy év után ez volt az első elnöki tanácskozás a két ország között Németországban. Emmanuel Macron vasárnap Steinmeierrel, míg kedden Olaf Scholz kancellárral tárgyalt.

A francia–német együttes kormányülést követően Olaf Scholz közölte: mindkét ország vezetése azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják meg azt is, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a francia–német egyeztetéseken az ukrajnai válság, valamint a különböző védelmi, hadiipari kérdések mellett napirendre került még a két ország közötti gazdasági együttműködések erősítése, ugyanis Emmanuel Macron az utóbbi időben számos alkalommal kijelentette, hogy

Európának újra versenyképesnek kell lennie, de a francia elnök szerint ezt nem lehet elérni komolyabb beavatkozások, intézkedések nélkül.

Fejérdy Gergely kiemelte: a keddi minisztertanácson néhány újdonság is szóba került. Például a francia elnök jelezte, hogy korábbi álláspontjával ellentétben már nem zárkózna el attól, hogy a NATO-főtitkár felvetésének eleget téve adott esetben a tagállamok által Ukrajnának biztosított fegyvereket és hadianyagokat oroszországi területeken is bevessék. Franciaország korábban elutasította ezt a javaslatot, és bár Jens Stoltenberg is csak azt mondta, hogy meg lehetne fontolni a nyugati fegyverek használatának kiterjesztését, most már úgy tűnik, Macron sem zárja ki teljesen ennek a lehetőségét, és akár a franciák is küldhetnek fegyvereket erre a célra. A szakértő megjegyezte: a német kancellár sokkal óvatosabban fogalmazott Emmanuel Macronhoz képest, Olaf Scholz ugyanis csak annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy egy megtámadott országnak minden lehetséges eszközzel védekeznie kell az agresszorral szemben.

Jelzésértékű gesztusok

Az együttes kormányülés mellett védelmi minisztertanácsi ülést is tartottak a felek kedden, Fejérdy Gergely szerint ezzel is valószínűleg azt szerették volna demonstrálni, hogy Németország és Franciaország egy oldalon áll, abban érdekelt, hogy együttműködjön bizonyos ügyekben – főleg gazdasági kérdésekben. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ez mindenképpen előrelépésnek és jelentős gesztusnak tekinthető a két ország nemzetközi kapcsolataiban, ugyanis főleg az elmúlt hónapokban több konfliktus is kialakult a két kormányzat között. Mint fogalmazott,

„látványosan törekszenek” a felek a francia–német viszony rendezésére, illetve megerősítésére, aminek egyik katalizátora lehet, hogy közelednek az európai parlamenti választások.

„Mind a két ország szempontjából nagyon fontos belpolitikai üzenete is volt ennek a találkozónak” – jegyezte meg a szakértő.

Emmanuel Macron korábban azt is kijelentette, hogy adott esetben NATO-csapatokat is lehetne küldeni az ukrajnai frontokra. Fejérdy Gergely szerint azonban „ez csak egy felvetés volt” a francia államfő részéről, érdemi lépés vagy bejelentés nem történt ebben a kérdésben. A kutató emlékeztetett, hogy a német kormány pedig egyértelműsítette, hogy nem küld német katonákat Ukrajnába, illetve a NATO-csapatok bevetését sem támogatja.

Emmanuel Macron kedden szűkszavúan reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, amely szerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába. A francia elnök sajnálatosnak nevezte a kijelentést, elmondása szerint semmilyen konkrét egyeztetés nem volt a felek között az ukrán főparancsnok nyilatkozata előtt. Macron hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat, és jelezte, nem akar további megjegyzést fűzni az ügyhöz. „Az egyes nyilatkozatokból egyértelműen leszűrhető, hogy Franciaország és Németország is igyekszik óvatosan kommunikálni ezen a területen, hiszen

a vezető politikusok is tisztában vannak vele, hogy egy-egy meggondolatlan, megalapozatlan kijelentés vagy döntés növelheti az eszkaláció lehetőségét”

– fejtegette Fejérdy Gergely.

A korábbi évtizedekben Franciaországot és Németországot tartották az Európai Unió két motorjának, a mostani tanácskozások egyik fő célja pedig az lehetett a szakértő szerint, hogy a különböző politikai csatározásokat követően megerősítsék a meglazult kapcsolatokat. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint azonban nemcsak ez elmúlt években rajzolódtak ki ellentétek a német és a francia vezetés között, korábban is „meglehetősen konfliktusos volt a viszony”. Ebből adódóan mindig „egyfajta kompromisszumkeresés volt a tét” a két ország nemzetközi kapcsolatait és együttműködéseit illetően. Fejérdy Gergely úgy véli, az elmúlt napok találkozóival, egyeztetéseivel azt próbálták demonstrálni a résztvevők, hogy bizonyos ügyek, célok érdekében felül tudnak emelkedni a nézeteltéréseken.

Most egy irányba húznak

A szakértő elmondta: a francia és a német politikai vezetés is abban érdekelt, hogy közeledjenek egymáshoz a különböző álláspontok, illetve erősödjön a két ország közötti kapcsolat.

„A franciák és a németek számára egyaránt fontos, hogy a két ország szoros együttműködése legyen az alapja az európai jövőnek és a június 9-i EP-választások utáni új európai felállásnak.

Az elmúlt napokban megpróbáltak egyfajta indítást adni annak, hogy milyen irányokat, elképzeléseket látnak a legfontosabbnak” – magyarázta a kutató.

Ugyanakkor nem gondolja azt, hogy a korábban kipattant feszültségek egyik pillanatról a másikra eltűnnének. Mint fogalmazott, a keddi találkozón is érzékelhető volt, hogy Olaf Scholz visszafogottabban nyilvánul meg, néhány esetben kitérő válaszokat adott, kerülte az erős, karakán kijelentéseket, Emmanuel Macron viszont ezzel szemben nagyon lelkesnek bizonyult.

Fejérdy Gergely végül elmondta: bárhogy is alakulnak a közeljövőben a francia–német kapcsolatok, a mostani találkozókkal a belpolitikai célokat tekintve mindkét kormányzat jól járt, illetve közvetve hatással lehet a közelgő EP-választások eredményére is a francia elnök németországi látogatása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újraszámlálás utáni bejelentés: Karácsony Gergely 41 vokssal nyert

A Nemzeti Választási Bizottság péntek este jókora késéssel megkezdte nyilvános ülésén kihirdették az újraszámlálás végeredményét, és arról is döntöttek, hogy a IV. és VII. kerületekben - ahol kiugróan magas volt az érvénytelen szavazatok aránya - nem lesz új választás. E kerületekben Szentkirályi Alexandra nevének túl vékony áthúzása okozhatott problémát a voksoláskor Vitézy Dávid fellebbezése szerint.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.17. hétfő, 18:00
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja
Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról

Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról

A Fitch Ratings pénteken megjelent késő esti döntésében megerősítette Magyarország BBB kategóriájú adósbesorolását és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt. Részletes indoklásukban a hitelminősítő elemzői kitérnek arra, hogy a kormány a közeljövőben a költségvetést stabilizáló újabb intézkedéscsomagról dönthet, azonban a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt kiadási kockázatokat lát a költségvetésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×